Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
sége semmit sem fog elmulasztani, mit a nemzeti hűség megkíván. Ezen nemzeti és hazafiúi kötelesség alapján következó'k rendeltetnek: lüör. A törvényhatóságok netán közeledő, vagy a törvényhatóság területeire megszállott ellenségnek semminemű ellátást nyújtani és rendelni nem fognak, sőt úgy a tisztviselő kert, mint a törvényhatóság minden egyes lakóját eltiltandják, hogy az ellenséges hadseregnek szállásozás, élelmezés, elszállítás tekintetébe segédkezeket ne nyújtsanak. Ennek következtében a nemzet iránti hűség kötelességénél fogva mindenki szoros tartozásának ismerje az élelmiszereket, takarmányokat az ellenség elől eltakarítani, vagy ha eltakarítani nem tudná, megsemmisíteni, (fontolja meg ki ki, hogy ahol arról van szó, miszerint az élelmiszereket vagy eltakarítsa, vagy megsemmisítse)] vagy ha ezt nem teszi az ellenség kezébe fog kerülni, azt a kétkedés által semmi esetre nem menti, mert csak azt eszközlötte, hogy az ellenség kezébe kerülend. Jobb tehát eltakarítania, jobb megsemmisítenie, mert akkor az ellenség éhen vész el és a nemzet megmentetik, megmentetvén pedig becsületének lekötelezésével, mindenkit biztosít, hogy az ekként szenvedett károkat kamatostól együtt megfizetendi. A nép győzhetetlen, hazájához hű, ha semmi mást nem tenne is a nép, mint azon egyet, hogy az ellenségnek az élelmet lehetetlenné tegye, ezen egy dolog is elég arra, hogy a haza megmentessék. 2er. Különösen megtiltatik pedig, ( hogy ) oly helyekre, melyek az ellenség által elfoglalva tartatnak, élelmet, vagy akármi más cikkeket bevinni senki honárulási bűn súlya alatt ne merészeljen, aki ellenkezőleg cselekednék, az ellenségnek bármiben segédkezeket nyújtana, haditörvényszék elébe fog állíttatni és mint honáruló megbüntettetni. 3^?. A hivatalos és magánlevelezések vagy bármi más érintkezés az ellenséggel hasonló vétek súly, és hasonló büntetés terhe alatt a nemzet nevében tilalmaztatik. Ha valaki az ellenségtől bármi megbízást, bármi hivatalt elvállalni merészel, az a törvény oltalmán kívül állottnak nyilváníttatik és azt elfogni és a legközelebbi törvényszéknek átszolgáltatni, mindenkinek joga, sőt kötelessége, e végett, valamint minden seregparancsnokok, rendes katonák és szabadcsapatok vezérei (büntető) vérhatalmi joggal ruháztatnak föl és másrészt minden rendezett tanács rögtönítélő hatósággal ruháztatik föl. 4i£. Minden törvényhatóság melyet az ellenség megszállott, vagy megszállani készül, ostromállapotban lévőnek nyilváníttatik és a törvényhatóságoknak hazafiúi kötelességül tétetik szabadcsapatokat alakítani, népfölkelést organizálni és úgy a szabadcsapatokat, mint a népfölkelést legközelebb működő nemzeti seregek, vagy várak parancsnokának utasítása szerint haza védelmébeni közredolgozásra alkalmazni. 5ë£. Minden törvényhatóság (s) a közadót és a haza védelmére áldozott ajánlatokat, akárminéműek legyenek, vagy amennyiben helyzetük és összeköttetésük engedi, az ország központi pénztárába, Debreczenbe, vagy pedig a közelében működő tábori kormánybiztos kezeibe, vagy pedig vidéki közelség szerint Munkáts, Nagy Várad, Szeged, Eszék, 370 Petervárad, 371 Komárom, Lipótvár 372 és az ország kezeiben lévő erősség parancsnokságához szolgáltassák be. Az álladalom minden nemű javait pedig hasonló módon biztosítsák. 370 Eszék, ma Osijek (Horvátország). Az eszéki vár őrsége 1849. február 14-én kapitulált Laval Nugent császári tábornok hadteste előtt. Hermann R. (2001): 193-194. pp. 371 Pétervárad, ma Petrovaradin (Jugoszlávia). Erőd a Duna jobb partján, Újvidékkel átellenben 372 Lipótvár, ma Galgóc - Hlohovec - (Szlovákia) része. Az erőd őrsége 1849. február 2-án adta meg magát a Simunich-hadosztáynak. Hermann R. (2001): 211. p.
