Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

annál fogva kinyilatkoztatom, hogy mihelyt az ország kincstára az ajánlók által arról biztosíttatik, hogy egy bizonyos idő alatt, mely azonban 6 hónapnál hosszabb nem le­het, az ily arany és ezüst szerek értékéről akképpen rendelkezhetendik, hogy ha az ajánlók belső becsértéküknek a kikötött idő alatt ezüstpénzbeni letételével az ekképp biztosítékul letározott arany és ezüstszereket vissza nem váltanák, azokkal a közállo­mány szabadon rendelkezhessék és szükség esetében pénzzé is verettethesse. Ily feltét alatt a biztosítéki letétemények akár kölcsönül, akár ajándékul elfogadtatnak, s a kikö­tendő időig természeti minőségökben meg fognak őriztetni. Magában értetvén, hogy ily letéteményi kölcsönök esetében, a kamat, ha kívántatnék is, csak azon naptól számíttathatik, melyen azoknak értéke, vagy készpénzbeni kiváltás, vagy a velöki ren­delkezhetés szabadsága által a közállomány számára gyümölcsözővé tétethetik és így ezekért az átvételkor csak ideiglenes nyugtatvány fog kiszolgáltatni, s ez kamatos kincstár-utalvánnyal a visszaváltási határnap lejártával kicseréltetik. Az ily letéti aján­latok külön sorjegyzék mellett elfogadhatók, melyben azonban határozottan kiteendő, mennyi időt kíván magának az ajánló a visszaváltásra fenntartani, ezen idő miként már fentebb is megjegyeztetett, hat hónapnál hosszabb nem lehetvén. 3OÍ. Végre ami azon kérdést illeti: Vajon nem ércnemű ajánlatok, mint például szö­vetek, gabona, vászon, posztó, fehérnemű, lovak, fegyverek, s. a. t. elfogadhatók-e, május 24m kelt, s a Pesti Hírlap Május 25^ számában IV. szám alatt közrebocsátott azon hirdetményemre is hivatkozva, 352 hogy másnemű ajánlatok, például termények kölcsö­nül csak úgy fognak elfogadtathatni, ha eladatván készpénzzé fordíttatnak? Azt vála­szolom, hogy készpénzérti eladás esetét kivéve az érték meghatározásának nehézsége miatt ily ajánlatok természetesen csak ajándok gyanánt fogadtathatván. S a tárgyak megválasztása, minden egyes tárgynemekre utasítással előre nem lévén kimerítőleg szabályozható, az eljáró választmányok azt tartsák szem előtt, hogy amely tárgy a had­seregnek akár felfegyverzésére, akár ruházatára, akár élelmi, avagy betegápolás ellátá­sára természetben szolgálhat, amellett könnyen letározható, s rendkívüli költség ve­szélye nélkül gond viselhető, azokat fogadja el. Letározásukról azonban ideiglenesen a hatóság gondoskodjék, nehogy mennyiségöknek, minéműségöknek, s mely vidékeni használhatásuknak ismerete nélküli elszállításuk nevezetes, tán magát a javadalmat is túlhaladó költséget okozzon. Természetben honvédelmi célra nem használható, vagy nehezen és költségesen gondviselhető tárgyakat csak úgy fogadjanak el, ha könnyen pénzzé tehetőnek látják, mely esetben az eladás, a belügyminiszter rendelete szerint azonnal eszközlésbe is vétessék. Az elsobbrendűek pedig letározva leltár mellett addig gondviselhessenek, még a hatóságok jelentései nyomán elszállításuk, vagy hováfordí­tásuk iránt a hadügyminiszter nem rendelkezendik. Példa gyanánt ide jegyzem, hogy természetben letározható tárgyaknak tekintet­hetnek: gabonaneműek, bor, pálinka, posztó, vászon, hadihasználatra alkalmas fegyve­rek, ón, kaszák, patkók, zablyák, 353 főző vasedények, s más hasonlók. Mely hivatalos rendelet e vármegyének maga miheztartása végett oly megjegyzés mellett adatik ki, hogy a Pesti Hírlap f: évi Május 25a számában megjelölt kincstári hi­vatalok az előre bocsátottakhoz képest egyúttal utasíttattak légyen. Budapesten Junius lie 1848. A pénzügyi miniszter Kossuth Lajos 352 Ismerteti KLÖM. XII. (1957): 186. p. 353 T. i. zabla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom