Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

annál fogva kinyilatkoztatom, hogy mihelyt az ország kincstára az ajánlók által arról biztosíttatik, hogy egy bizonyos idő alatt, mely azonban 6 hónapnál hosszabb nem lehet, az ily arany és ezüst szerek értékéről akképpen rendelkezhetendik, hogy ha az ajánlók belső becsértéküknek a kikötött idő alatt ezüstpénzbeni letételével az ekképp biztosítékul letározott arany és ezüstszereket vissza nem váltanák, azokkal a közállomány szabadon rendelkezhessék és szükség esetében pénzzé is verettethesse. Ily feltét alatt a biztosítéki letétemények akár kölcsönül, akár ajándékul elfogadtatnak, s a kikötendő időig természeti minőségökben meg fognak őriztetni. Magában értetvén, hogy ily letéteményi kölcsönök esetében, a kamat, ha kívántatnék is, csak azon naptól számíttathatik, melyen azoknak értéke, vagy készpénzbeni kiváltás, vagy a velöki rendelkezhetés szabadsága által a közállomány számára gyümölcsözővé tétethetik és így ezekért az átvételkor csak ideiglenes nyugtatvány fog kiszolgáltatni, s ez kamatos kincstár-utalvánnyal a visszaváltási határnap lejártával kicseréltetik. Az ily letéti ajánlatok külön sorjegyzék mellett elfogadhatók, melyben azonban határozottan kiteendő, mennyi időt kíván magának az ajánló a visszaváltásra fenntartani, ezen idő miként már fentebb is megjegyeztetett, hat hónapnál hosszabb nem lehetvén. 3OÍ. Végre ami azon kérdést illeti: Vajon nem ércnemű ajánlatok, mint például szövetek, gabona, vászon, posztó, fehérnemű, lovak, fegyverek, s. a. t. elfogadhatók-e, május 24m kelt, s a Pesti Hírlap Május 25^ számában IV. szám alatt közrebocsátott azon hirdetményemre is hivatkozva,

352 hogy másnemű ajánlatok, például termények kölcsönül csak úgy fognak elfogadtathatni, ha eladatván készpénzzé fordíttatnak? Azt válaszolom, hogy készpénzérti eladás esetét kivéve az érték meghatározásának nehézsége miatt ily ajánlatok természetesen csak ajándok gyanánt fogadtathatván. S a tárgyak megválasztása, minden egyes tárgynemekre utasítással előre nem lévén kimerítőleg szabályozható, az eljáró választmányok azt tartsák szem előtt, hogy amely tárgy a hadseregnek akár felfegyverzésére, akár ruházatára, akár élelmi, avagy betegápolás ellátására természetben szolgálhat, amellett könnyen letározható, s rendkívüli költség veszélye nélkül gond viselhető, azokat fogadja el. Letározásukról azonban ideiglenesen a hatóság gondoskodjék, nehogy mennyiségöknek, minéműségöknek, s mely vidékeni használhatásuknak ismerete nélküli elszállításuk nevezetes, tán magát a javadalmat is túlhaladó költséget okozzon. Természetben honvédelmi célra nem használható, vagy nehezen és költségesen gondviselhető tárgyakat csak úgy fogadjanak el, ha könnyen pénzzé tehetőnek látják, mely esetben az eladás, a belügyminiszter rendelete szerint azonnal eszközlésbe is vétessék. Az elsobbrendűek pedig letározva leltár mellett addig gondviselhessenek, még a hatóságok jelentései nyomán elszállításuk, vagy hováfordításuk iránt a hadügyminiszter nem rendelkezendik. Példa gyanánt ide jegyzem, hogy természetben letározható tárgyaknak tekintethetnek: gabonaneműek, bor, pálinka, posztó, vászon, hadihasználatra alkalmas fegyverek, ón, kaszák, patkók, zablyák,

353 főző vasedények, s más hasonlók. Mely hivatalos rendelet e vármegyének maga miheztartása végett oly megjegyzés mellett adatik ki, hogy a Pesti Hírlap f: évi Május 25a számában megjelölt kincstári hivatalok az előre bocsátottakhoz képest egyúttal utasíttattak légyen. Budapesten Junius lie 1848. A pénzügyi miniszter Kossuth Lajos 352 Ismerteti KLÖM. XII. (1957): 186. p. 353 T. i. zabla.