Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

5. Debrecen szabad királyi város tanácsa és választott közönsége 319 és választott közönsége értesíti Zemplén vármegye közönségét az 1848. március 19-i rendkívüli közgyűlésben történtekről, ahol Kossuthot díszpolgárrá választották Debrecen, 1848. március 19. Debreczen Város Tanácsa és választott közönsége szerencsés, hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, hogy midőn az országgyűlési követeitől folyó 1848-dik évi martius 17-kén sebes postával érkezett, s a bécsi és országgyűlési közbenjött eseményeket magában foglaló tudósítás felett tanácskozandó, mai napon martius 19-kén d. e. 10 órakor a tanácskozási nagyobb teremben nyilvános rendkívüli közgyűlést kívánt volna tartani. Akkoron a város minden rendű lakosai a gyűlés kitűzött ideje előtt, már egypár órával előbb a városháza udvarán és piacán ezrenként öszveseregelvén, és a nemzeti újság című lappal

320 szétküldött pesti 12 pontok felett értekezvén, a közgyűlés megnyitásakor a tanácsterembe annak tökéletes megteltéig begyűltek, és a kint maradtak nevében is kinyilatkoztatták, hogy ők bizalommal vannak elöljáróikhoz, és ezentúl a nyilvánosan tartandó bármily gyűlésekben befolyási jogot nem igényelnek, hanem csak mint hallgatók fognak azokban megjelenni, de most e mai napi tanácskozásokba befolyni, s a pesti 12 pontokat tárgyaltami komoly elhatározott akaratuk. Azért is elébb ugyan a felhívott követi tudósítás, aztán pedig a pesti tizenkét pontok felolvastattak, mely következők: 1. Sajtószabadság a cenzúra eltörlésével. 2. Felelős minisztérium Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlés Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió Erdéllyel. Ami megtörténvén, a Pest megye érdemes követe, Kosuth Lajos által a kerületi ülésben f. hó 14-kén tett mindhárom indítványokat

321 egyhangúlag pártolva kijelentet319 A szabad királyi városok önkormányzatának két legfontosabb testületéről van itt szó. A „választott közönség", vagy „választott hites közönség", azaz a nagytanács, a polgárjoggal bíró személyeket képviselte. Ez a testület ekkor Debrecenben 60 főből állt. A nagytanács választotta a maga tagjai közül a szenátorokat, akik a város „tanácsát", azaz a kistanácsot alkották, amely ebben az időben már minden lényeges városi ügyben egymaga döntött. Emlékek és források...Debrecen 1848/49. Szerkesztők: Korompai Balázs, Korompainé Szalacsi Rácz Mária et al. (A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 26.) Debrecen, 2001. 8. p. 320 A Nemzeti Újság 1840-1848 között megjelenő konzervatív-katolikus lap volt. Jogelődje az 1806-ban megjelenő Hazai Tudósítások volt, amelynek címe 1808-ban Hazai és Külföldi Tudósításokra változott. A magyar sajtó története I. kötet 1705-1848. Szerkesztette: Kókay György. Budapest, 1979. 247-254., 785-788. pp. 321 Itt hangzott el Kossuth azon követelése, hogy a rendek küldöttsége kérje meg a nádort a március 3-i felirati javaslat főrendekkel való azonnali elfogadtatására, amelyet azután terjesszenek az uralkodó elé. Továbbá Ausztria példája nyomán teremtsék meg a sajtó szabadságát törvényes határok között; vala-