Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

Ajánlás

AJÁNLÁS A Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala 2001 decemberében rendkívül sokoldalú, adatgazdag reprezentatív kiadványt jelentetett meg „Ünnepel a% ország" címen. A Magyar Millennium Emlékkönyve minden település rendezvényeire, eseményeire kiterjedően adattárat is tartalmaZj amelyben Miskolcrólfontosnak gondolták megemlíteni a millenniumi z^ászjó átadásának idejét, a Miskolc monográfia folyamatos munkálatait, s azt, hogy 2000 decemberében a Dísztéren felavatták Jós^ay Zsolt Szent István királyt ábrázoló szobrát. Országos érdeklődésre tarthatott számot a Diósgyőrből indult „Millenniumi Sokadalom" rendezvénysorozata, a Szent István napi ünnepségek köré két éven át szervezett „Történelmi Forgatag", vagy éppen a „Magyar Színházak Fesztiválja". Emellett számos kiállításra, tudományos ülésszak, rendezvény megtartására, szobor, s más „emlékjei" felavatására, építészeti alkotás, objektum átadására is sor került, amelyek elsősorban a% itt élők számára voltak emlékezetesek, vélhetően fontosak, emlékeink közj maradandóan beépülők. Késiben az országos emlékkönyv, részben a mögöttünk lévő két év eseménygazdagsága motiválta a szerkesztőket abban, hogy összeállítsanak egy kivonatot, amely nemcsak arra hivatott, hogy emlékeket ébresszen az olvasóban, hanem arra is, hogy majdan „tény-anyaggal" szolgáljon a Miskolc monográfia szerzői számára. A kötet összeállításának olyan nehézségei voltak, amelyeket — valószínű — nem is sikerült gördülékenyen megoldani, s ez_ nem az objektivitásra való törekvés „hiányából" következik. Aki kézbe vesz} a kötetet, mint az események átélője, résztvevője fogja azt értékelni, minősíteni. Óhatatlanul magát keresi majd egy „tömegdemonstráción", egy ünnepi közgyűlésen, tudományos előadáson, egy kulturális, sport vagy szórakoztató, szabadidős rendezvényen. Az olvasó azt keresi, hogy a kiadvány szövegben megidézi-e, képben láttatja-e, hogy Miskolcon milyen rendezvényekre, megemlékezésekre került sor; az érdekli, hogy mennyire arányos, mennyire fontossági sorrendet tartó, mennyire objektív a kiadvány anyaga, tehát saját ismereteinek rendszeréhez foga viszonyítani, s ennek az elvárásnak aligha lehet maradéktalanul eleget tenni. A kiadvány kettős célkitűzésnek kíván megfelelni. A tanulmányok, előadások, az azokat minősítő recenziók, újságcikkek tükröznek egy érzelmi, hangulati állapotot, s ezt a velünk élő „történelmi légkört" szerettük volna rögzíteni. Az utóbbi fél évtizedben különleges évfordulók megünneplésének lehettünk részesei. A magyar honfoglalás 1100. évfordulójára 1996-ban, a magyar polgári forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára 1998-ban, a magyar millennium, a kereszténység felvételének 1000. évére pedig 2000ben emlékezhettünk. Az évfordulós rendezvények részesei lettek életünk hétköznapjainak 2000—2001 -ben. Ezeknek a sorsfordító eseményeknek az átélése, érzelmi-értelmi feldolgozása minden bizonnyal magában rejt olyan elemeket, amelyek fontossága nem tű-