Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)
I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)
pont, a gyárváros kialakítását. (1948-as ÁRT-, 1951-es VÁTI-javaslat, 1954es városkompozíciós terv.) Az új gazdasági mechanizmusnak is volt hatása az 1960-1968 között I—II. ütemben kidolgozott ÁRT-re, amelyet 1970-ben hagytak jóvá. Új gondolkodás és új építészgeneráció dolgozta ki a város következő általános rendezési tervét, amely az 1980-as évek elvárásainak megfelelően 1984-től volt hatályban. S bár ekkortól volt a városnak másfél évtizedre szóló „nagytávú, s 2010-ig szóló műszaki-rendezési-városfejlesztési terve (koncepciója), a rendszerváltással ez is meg nem valósítható dokumentummá, viszont komoly várostörténeti értéket képviselő forrásanyaggá vált. A 90-es évek társadalmi, gazdasági, tulajdonjogi, tőkebeáramlási és más területeket is érintő „rendszerváltoztató" politikai átalkaulása, az ország a már kialakult euró-atlanti szervezetek felé történő orientálódása ismételt, szinte teljes átgondolásra késztette a városi folyamatok területrendezési, építés-szabályozási, illetve az azzal kapcsolatos tennivalóit. így az ezredforduló végén a közgyűlés az ÁRT felülvizsgálatát határozta el. Az 1984-es ÁRT — elődjeihez hasonlóan — szintén negyedszázadot élt, amikoris átadta helyét 1999-ben a VÁTI és a Műépítész Kft. által közösen előkészített, 2001—2003 között részleteiben kidolgozandó városfejlesztési programnak, melyet az 1998-ben életbe lépett „Az épített környezet alakításárólés védelméről" szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján már településszerkezeti és helyi építési szabályzattaLellátott „szabályozási terv"nek kell nevezni, s a törvényből is adódóan új szemlélettel és szakmai metodikával készül. Ennek megfelelően a tervezők az alaptérképek „aktualizálását" is vállalva, karbantartható, számítógépes-térinformatikai rendszerben dokumentálva szerződtek a jelenlegi nagy feladat elvégzésére, az új ÁRT elkészítésére. A metodikai kérdések tisztázása után részletes vizsgálatok követik majd egymást közel negyedszáz témakörben. Miskolc város legújabb Általános Rendezési Terve azt a történelmi példákkal és alátámaszható feltételezést (is) erősíti, hogy minden jelentős szakmai generáció „megszüli" - a városhoz való kötődését, tartozását is bizonyítandó — új városépítési koncepcióját. Ezek módosítás nélküli, maradéktalan megvalósítása soha sem (volt és lesz) lehetséges, mert a velünk változó és általálunk is alakított jövő új kihívásának csak folyamatos koncepcióval, alkalmazkodással lehet megfelelni.