Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

Lajos grafikus művész hagyatékának elhelyezésére. Ez a program később a színház rekonstrukció nyomán elköltöztetett Galéria új szárnyával is kibővült (építész: Viszlai József). Már a £

90-es évek elejére húzódik át a Nemzeti Színház rekonstrukciója és a színészlakások építése, bővítése (építész: Bodonyi Csaba), mely a belváros egyik legjelentősebb rehabilitációs átépítése. ...A kilencvenes évek eleje már egy új fejezet a városépítés, városfejlesztés történetében. Új fejezet azért is, mert a korábbi társadalomirányítás szétesett, az évről évre apadó központi gazdasági háttér megszűnt, s az új önkormányzatiság rengeteg bizonytalansággal, lehetetlenségre kényszerítéssel indult. A régi helyébe lépő jogi szabályozás, a finanszírozási háttér az elmúlt fél évtizedben (ti. 1990—1995) is oly gyakran módosul, hogy a tervezhető előrelátás helyett a napi feladatok «kezelése» lett a városépítés és üzemeltetés gyakorlata, vagy folyamata." Az 1990-2000 között eltelt évtized építészete még „minősítés nélküli", sőt név nélküli, csak a megjelent új igények kielégítési formáiból tudunk megállapításokat, vagy inkább vélekedéseket tenni. A XX. századi Magyarországot bemutató monográfia építészetről szóló fejezete az 1990-től eltelt évtizedet is „csak" a társadalmi rendszerváltás időszakaként jegyzi, jeles képviselőkkel, néhány általánosítható megállapítással. Az ok(okok) nyilvánvaló egyszerű (egyszerűek), vagyis „a rendszerváltást követő szemlélet-, gazdasági-, tulajdonviszonybeli és jogszabályi változások folytán keletkezett szokatlanul új közegben átalakult az értékrend, hiteltelenné váltak célok, tervek, gondolatok, helyükbe újak léptek. A változások okozta identitászavar megjelent az építészetben, de ettől sokkal inkább tapintható az urbanisztika — ezen zavar okozta - társadalmi méretű hitelvesztése. .. .A '90-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi, a tervgazdálkodás időszakában született hosszú távú városfejlesztési koncepció alapos átértékelésre szorul." Az átértékeléshez egy évtizedre volt szükség, amely — ismerve az 1884es városrendezési terv történetét, a XIX. századvégi nyugodt békeévek társadalmi közérzetét és hangulatát - nem számottevő idő. Úgy készült el az új ART, hogy közben folyamatosan készültek a részletes rendezési tervek. Csak 1990—1995 között negyedszáz RRT kidolgozására került sor. Aki a napi sajtót nyomon követi, a lakossági fórumokból tudja, hogy 1996—2001 között hasonló számú RRT kidolgozására, vitájára, illetve elfogadására került sor. A mögöttünk lévő évtizedről írja Vámossy Ferenc, hogy „az új igények a bankszféra és a kereskedelem épület igényeinek kielégítésére, egyes új szolgáltatásokra irányultak. A kezdeti irodaház-építési láz három év alatt alábbhagyott, a lakásépítés jóformán leállt, csupán családi házak épültek, az 1970-es évi lakásszám mintegy tizedében. Hamar megindult a lakásfelújítás és üzletátépítés, majd 1993-tól egyre nagyobb számban épülni kezdtek ame-