Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

A tanácsi közigazgatás és államirányítás ötéves tervidőszakokra tagolt rendszerében a meglévő általános városrendezési tervek felülvizsgálatára (esedeges korrekciójára) is ötévente került sor. Az 1984-től érvényes terv első üteme 1960-1961-ben, második üteme 1966-1968-ban készült el, s 1970ben hagyták jóvá. (Miskolcon a XX. század második felében így az 1950— 1954 közötti első, az 1966-1970 közötti harmadik és az 1981-1985 közötti hatodik ötéves terv időszakában készültek a várost átfogó rendezési tervek.) Az 1979-ben induló ART munkálatoknak voltak fontos tervi előzményei, amelyek megvalósulását lemérhetjük a mai Miskolc külső megjelenésében, így 1978-ban befejezték Diósgyőr rendezési tervét, 1980-ban az LKM és a DIGÉP környék, 1979-ben a Komlóstető, a Győri-kapu nyugati része, a Szentpéteri-kapu nyugati része, az akkor Tetemvár-városrésznek nevezett terület kapott részletes rendezési tervet. A Szeles utca és térsége, valamint a Szentpéteri kapu keleti része 1978-ban készült el a tervasztalon, s még ebben az évben egy 15 éves városi lakásépítési program koncepciója is kialakult. Hejőcsaba, Pereces, Miskolc északkeleti iparterülete, a miskolci vasúti pályaudvar környéke rendezési terve, valamint az Avas-Ruzsin lakóterület beépítési terve 1980-ra lett kész. A tervek között nagyon korainak számít Szirma, hiszen 1964-től „van" részletes rendezési terve. Közel hét évtizedes városrendezési elmaradásra tett pontot 1973-ban a városi temető rendezési tervének elkészülése. Az Avas rendezési, tanulmány és kiviteli tervei az 1970-es évek második felének termékei: 1975-ben elkészül az Avas keleti részének részletes rendezési terve, 1977-ben az ún. Avas III. ütem kiviteli terve, amelyet 1979-ben az Avas városközpont tanulmányterve követett. Az Avas-Ruzsin, tehát a dombság délnyugati lakóterületére 1980-ban készült beépítési terv. A Szemere utcától keletre, a Szinva és a Népkert közötti rész beépítésére 1977-ben készült el a koncepció. Ezt egy évvel később követte Tapolca részletes rendezési terve (1978). Miskolc tömbökre osztott belvárosának beépítési terve 1975-ben lett készen, de a szűk belváros helyreállítási, rehabilitációs munkálatai az 1980-as évek elején kezdődtek. (A Miskolc környéki „kistérségben", vagy agglomerációban 1973—1984/1985 között összevont rendezési tervet kapott Alsózsolca, Bükkszentkereszt, Felsőzsolca, Mályi, Nyékládháza, Onga, Sajóbábony, Sajóvámos és Szirmabesenyő.) Miskolc 1981-ben készült, a több, mint háromnegyed éves szakmai, társadalmi vitasorozaton sokoldalúan megyitatott, 1983-ben jóváhagyott felülvizsgálati tervkoncepciója már megfogalmazza, érzékelteti azokat a problémákat, amelyek az évtized végére egy struktúra összeomlásához vezettek. (Az azóta eltelt két évtizedben sokszor és sokat hallottunk, olvastunk ezekről az okokról, s arról is, hogy közülük számos, mint megoldandó probléma velejárója az ezredforduló várospolitikájának-városépítésének, végső soron a