Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)
III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Bessenyei József: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának története
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának története BESSENYEI JÓZSEF Az északkelet-magyarországi régióban a nehézipar komoly hagyományai a korábbiakban szükségszerűen vezettek a műszaki felsőoktatás megindításához. A térségben egyetemi szintű társadalomtudományi szakemberképzés nem működött, az egri főiskola és a sárospataki tanítóképző tudósképzéssel, felsőfokú szakemberek kinevelésével nem foglalkozott, mert nem az volt a feladata. A társadalomtudományi tudományos kutatómunka — egyetemi bázis híján — korlátozott mértékű és esetleges lehetett csupán. Az idő előrehaladtával azonban a helyi nevelésű humán szakemberek hiánya mind komolyabb gondot jelentett a polgárosodni vágyó régió egésze számára. A bölcsészképzés igénye ezért egyre határozottabban jelentkezett. A bölcsészképzés megindulásának egyik közvetien előzménye volt a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium 1991-ben kelt döntése, amellyel jóváhagyta az orosz nyelvtanárok posztgraduális formában történő átképzésének beindítását, majd 1991. szeptember 1-i hatállyal angol, német 6 féléves főiskolai szintű nyelvtanár szakokat is alapított (az ország más egyetemei és főiskolái mellett) Miskolcon is. Karunk fontos előzménye továbbá a Miskolci Bölcsész Egyesület létrejötte is. Az általa 1990-ben megindított bölcsészképzés kezdeti sikerei is azt igazolták, hogy a régióban intenzív társadalmi igény mutatkozik erre a képzésre. Az egyesület annak idején igen sok kiváló, országos hírű tudóst nyert meg a miskolci oktatás ügyének, s a nagy létszámú hallgatóság hétről hétre igazolta a szervezők optimizmusát. Ugyanakkor már az egyesület működésének kezdetén megmutatkozott, hogy a szaktárca vezetése ezt a magánkezdeményezést komoly fenntartásokkal fogadja és az egyesület a város vezetőit sem tudta maga mellé állítani. Ebben a helyzetben határozott úgy a Miskolci Egyetem egykori vezetése, hogy lépéseket tesz a bölcsészképzés megindítására. A rektor által erre felkért bizottság elaborátumában hangsúlyozta, — a szükségből erényt kovácsolva — hogy mivel Miskolcon nincs hagyománya a bölcsészettudománynak, az egyetem vezetésének most kizárólag a jelen s az ezredforduló kihívásaira kell tekintettel lennie. Az egyetemen már működő más karokkal együtt interdiszciplináris, határterületi képzés megvalósítását látta célszerűnek. Hangsúlyt fektetett arra, hogy Miskolcon más egyetemek profiljától eltérő iskolák megteremtésére kell hangsúlyt fektetni.
