Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Kobold Tamás: Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntése az önkormányzatok napján

Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntése az önkormányzatok napján KOBOLD TAMÁS Tisztelt ünnepi közgyűlés, meghívottak vendégek! Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében köszöntöm dr. Mádl Ferenc urat, a Magyar Köztársaság elnökét. Nagy megtiszteltetés minékünk, hogy Elnök úr jelenlétével kitünted a megye és a város ünnepi közgyűlését. Nehéz feladatra vállalkozik az ember, amikor tíz perc áll rendelkezésére ahhoz, hogy a legfőbb magyar közjogi méltóságnak bemutassa ÉszakMagyarország központját egyben szülővárosát, annak múltját, jelenét és jövőbeni törekvéseit. Tudja-e Elnök úr, hogy Ön ma az ország ember által legrégebben lakott egyik településének vendége. Ugyanis hétszázezer év óta tetten érhető az emberi jelenlét a város területén. Itt élt a homo erectus, majd 130.000 évvel ezelőtt a homo sapiens neanderthalensis. Hatvanezer évesek azok a leletek, melyek az őskőkor emberének jelenlétét bizonyítják itt az Avas aljában. Érthető tehát, hogy a hazai őskőkor kutatás bölcsője ez a város. E kutatómunkát és eredményeit a huszadik század utolsó magyar polihisztora, Herman Ottó természettudós neve jegyzi. De öt és félezer évvel ezelőtt itt éltek a bükki kultúra népcsoportjai, majd később a kelták. Miskolc a római birodalom idején a Barbaricum része. A népvándorlás korában a város mai területén a keltákat különbőz ő germán törzsek váltották fel, de hun régészeti emlékek is előkerültek, majd közvetlenül a honfoglalás előtti időkből avarok jelenlétét jelzik a leletek. A magyarság a honfoglalással vette birtokba Miskolc földjét. 1365. a királyi birtoklás kezdete. Miskolc korai történetének legfontosabb dátuma, ugyanis a mezővárosi rang és az ezzel járó privilégiumok elindítják a városi fejlődés útján. Neves magyar uralkodók és fejedelmek jelenléte, kiváltságai jelzik az emelkedés mérföldköveit. A török és kuruc világ ugyan visszaveti időlegesen a fejlődést, utána azonban annál nagyobb dinamikával indul meg a 18. század végén. A magyar reformkor és függedenségi háború idején a progresszív erők oldalán találjuk a város polgárságát, vezető embereit. Ezt a város érzi is