Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)
III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Kobold Tamás: Szent István napi ünnepi beszéd
Ha róla, mint alapítóról van szó, akkor szabatosan meg kell különböztetni benne, hogy a magyar kereszténységnek, a magyar államnak és a magyar alkotmánynak volt alapvetője. A honfoglalással jutott el a magyarság történetének ahhoz a pontjához, amelytől kezdve szorosan összekapcsolódik nemcsak közveden szomszédaival, hanem egész Európával. Ezért a honfoglalást követő évtizedek a leginkább meghatározók a magyar történetben: ekkor dőlt el, követi-e a magyar nép a Kárpát-medence korábbi lakóinak végzetét, eltűnik-e örökre a történelem süllyesztőjében, avagy képes tartósan megtalálni helyét Európa akkoriban formálódó államrendszerében. Elődeink felismerték, hogy kénytelenek beilleszkedni az új európai rendbe, ha nem akarnak szembekerülni az európai népek közösségével. így született meg a Szent István-i életmű. Tudjuk, hogy az átállás nem ment zökkenőmentesen. Számtalan belső viszályt kellett felszámolni és külső ellenség hódító támadásait visszaverni. A két egymástól gyökeresen különböző világ egybekapcsolódása azonban megtörtént: egymáshoz idomult Magyarországon a zártrendszerű, nehézkes Európa és a nyitott, szabadabb eurázsiai lovascivilizáció. Az egyszázados nyugati orientáció gyümölcsei a keresztény királyság megalapításával, a magyar egyház megszervezésével és a magyarság megtérésével értek be. A maga nemzeti sajátosságait és hagyományait híven őrző magyar nép ekkor lett világnézeti értelemben is tagjává, szerves és elválaszthatatlan részévé a nyugati keresztény kultúrközösségnek. A Kelet és Nyugat közötti választás problémája most dőlt el véglegesen nyugati irányba és ez a döntés szilárd biztosítékot jelentett a magyar nemzet, a magyar állam és a magyar egyház ezeréves fennállásának. A megsemmisülés veszélyének kitett magyarságot István erős keze kovácsolta eggyé. A széteső törzsi tagoltságban élő népet ő gyúrta nemzetté. Ráhelyezte a népre az „egység igáját", ami ellen egyesek berzenkedtek, lázadoztak. A Maros menti Ajtony, a somogyi Koppány és a megvakított Vazul árnyai is itt lengenek ma körünkben, de most már szelíden odahajolva Árpád nemes törzsökéhez, az ezeréves Magyarország valóságához. István sikerének az volt a titka, hogy új lelket adott népének, a kereszténység lelkét és lendületét. A szabad puszták, a szittya ősök fiai nehezen hajtották fejüket keresztvíz alá, de vállalni kellett, mert ez volt azaz út, amely lehetővé tette a nép számára a megmaradást. A kereszténység fegyelme, szellemisége tette népünket alkalmassá arra, hogy kibontakoztassa szunnyadó képességeit és néhány évtized alatt olyan kultúrát teremtsen ezen a tájon, amely versenyre kelt a fejlett nyugattal.