Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Kobold Tamás: Miskolc város ünnepén 2001 májusában

cok egyrésze is. A király győzelme után elkobzott birtokaikat a hozzá csatlakozó családoknak adományozta. így került Miskolc a királyhoz hű híres Széchy-család kezére. Miskolcot a Széchyek tették várossá. A jobbágyok számát gyarapították, a szőlőhegyeken új irtványok számára újabb területeket adtak a lakosságnak, országos vásárt tartattak. Az 1365. esztendő ismét döntő változást hozott városunk történetében. Ebben az évben ugyanis Széchy Miklós nádor Miskolc városát elcserélte Nagy Lajos királlyal a Zala megyében fekvő Alsó-Lendva várához tartozó 72 apró falucskáért. A csereszerződésbe azt is belefoglalták, hogy Miskolc birtokával együtt a tapolcai monostor kegyurasága is a királyra száll át. 1365ben Miskolc, mint jelentékeny, számottevő település került királyi kézre. A bíráskodási, a vásártartási jog mint privilégiumok, a szőlőtermesztés és borkultúra, mint foglalkozás és a későbbi kereskedőváros alapjainak megteremtője, a lakosság számának növekedése mind-mind olyan fontos elemek, amelyek a városi lét megteremtődésére utalnak. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyok idején, a XV. század végén Miskolc már harmincat meghaladó kiváltságlevéllel rendelkezett, s mivel egy-egy ilyen jogbiztosító okirat megszerzése sem volt olcsó mulatság, a szakemberek arra következtetnek, hogy a lakosság vagyoni helyzete sem lehetett nagyon rossz. S ezt pedig köszönhette szőlő- és borkultúrájának, céhes mesterembereinek, vásárainak, élénk kereskedelmi életének. A középkor végére virágzó mezőváros a 16. század közepétől nehezebb évtizedeket élt meg. A „hatalmasságok" éppúgy pusztították, mint a járványok, vagy természeti csapások. * * * A XIX. század történetírói kiemelik, hogy Miskolc csaknem minden országos szerencsédenségben osztozott, s erre 1241-től bőségesen találtak igazolást. Nem hiányzott ebből a sorból a török megszállás, vagy hódoltság időszaka, Thököly Imre kuruc mozgalma, de a Rákóczi-szabadságharc időszakában is regionális szerep jutott Miskolcnak. A Rákóczi-szabadságharc idején Miskolcot a hadi tehertételeken túl még két katasztrófa is sújtotta. 1706-ban a császáriak kifosztották és felégették, 1710—1711 között pedig a lakosság közel fele esett a pestisjárvány áldozatául. A XVIII. század első évtizedeinek katasztrófáit a város meglepő gyorsasággal heverte ki, s a század második fele már a fejlődés jegyeit mutatja minden területen. Legfontosabb a város önállóságának elérése és a szabad királyi városi rang megszerzése érdekében kezdett küzdelem volt.