Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Veres László: Miskolc és a diósgyőri koronauradalom kapcsolatának évszázadai

és a bérbe adott kocsmáktól, mészárszékektől eltekintve minden létesítmény a növénytermesztésre, állattartásra és főként erdőgazdálkodásra épülő bir­tokpolitika szolgálatában állott. A romos állapotban levő vár keleti szárnyré­szét zsindelytetővel látták el és 6 helyiségét használható állapotba hozták. Egy helyiségben a várkápolna működött, ötben pedig gabonát tároltak. A gabonatárolására szolgáló termek alatti részt, a boltozatos termeket boros­pincének használták. A vár alatt levő, nagyon elhanyagolt, náddal benőtt halastóban csak silá­nyabb fajtájú halak, főként kárászok és csukák éltek. A tó szomszédságában állott az uradalom 3 köre járó vízimalma, a hat törővel ellátott kölestörő, az uradalmi serfőzőház, s a miskolci posztósok által épített, és census fejében használt kallómalom. Az uradalmi központban volt még két korcsma és egy mészárszék is. Az egyik korcsma a mezőváros Bükk felőli országútján, a másik pedig a Miskolcra vezető út mentén helyezkedett el. A mészárszék a vár közvetlen közelében, a Szinván átvezető híd mellett működött és ehhez egy fából készült haltartó is tartozott, nyilvánvalóan a vári halastóból és a Szinvából kifogott, majd értékesítésre szánt halak tárolására. A vár közelében, a Szinva patak mentén állottak az újonnan emelt (s ré­szint ma is létező) uradalmi hivatali épületek. A vár észak-nyugati szomszéd­ságában helyezkedett el a provizori ház, a cselédház, az uradalmi majoros háza, a szekér állás, valamint két istálló. A provizori ház egyemeletes volt, szintenként 2-2 szobával, l-l kamrával és illemhellyel. A konyha az épület földszintjén volt. A cselédház 2-2 szoba-kamrás volt, amelyhez egy közös konyha tartozott. Az épülethez csatlakozott az uradalmi tömlöc és az ideig­lenes „szekérállás". Ezeket az épületeket sövénykerítés választotta el az ura­dalmi majortól, ahol a következő épületek voltak: az uradalmi majoros szo­ba—konyha—kamara és pitvar helységekből álló lakása, amelyhez két pince is tartozott. Az egyikben a tejtermékeket, a másikban pedig a zöldségféléket tárolták; az épület melletti istálló 25 ló vagy szarvasmarha befogadására volt alkalmas. A sövénykerítéses majorból külön bejárat vezetett a „szűrös kert"-be, amelynek szintén sövényből volt a kerítése. A várat és az uradalmi majort kertek övezték. A mai evangélikus templom mellett volt az un. Megyés kert, amely természetszerűleg az itteni gyümölcsfafajtákról kapta a nevét, valamint az un. Virágos kert. Az utóbbiban méhes is állott. A mai strandfürdő szom­szédságában (ahol egyébként szép barlangot is említenek a források) terült el az un. Kő-kert, amely onnan kapta a nevét, hogy a városlakók házai vették körbe, mintegy mesterséges kerítést kialakítva. A kertövezeten kívül helyez­kedtek el az uradalmi szántók, legelők, szőlők. Az összuradalmi allódiumok

Next

/
Oldalképek
Tartalom