Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Kobold Tamás: Kereszténység és Európa a harmadik évezred küszöbén:(Bevezető gondolatok)

pek maradandóan összefogjanak, mindezen felül az összetartozás érzésére is szükség van. Ahhoz, hogy az emberek saját hazájuk szeretete mellett, sőt abból következően, Európát is magukénak érezzék, hogy otthon érezzék magukat közös földrészünkön, hogy a szellemiség, a kultúra és az érzelmek ezer szála fűzze egymáshoz az európai népeket, ahhoz európai patriotizmusra van szükség. A jövőbeli Európa polgárának felelősséget is kell éreznie a közös Európáért! Más kérdés, hogy az európai integráció szükségszerűen a keresztény szellemiség és értékrend jegyében valósuljon-e meg. Nem kétséges, Európa szellemisége, kultúrája, társadalmi, politikai és jogi eszmevilága, sőt intézményei is a görög-római kultúra szellemi hagyományából merítő kereszténységben gyökereznek. A kereszténység sajátos arculatot adott Európának, amennyiben a közös európai tudatot az emberiesség néhány alapvető elvével gazdagította. A kereszténység nélkül Európa nem lett volna azzá, ami. Nem véletlen, hogy az Európai Közösség megalapítói, Robert Schuman, Konrád Adenauer és Alcide De Gasperi is hívő keresztények voltak. A kereszténység Európa „géniusza". De még nekünk is, akik a történelmi tanulság és a keresztény hagyomány talaján állunk, szembe kell néznünk azzal a jogos kérdéssel, vajon csupán történelmi érvekkel igazolható-e az új keresztény Európa szükségessége? Úgy hiszem, erre a kérdésre alapos lelkiismeret-vizsgálat nélkül csupán felszínes, a történelmi valóság súlyát alábecsülő, s keresztény hitünkhöz nem méltó, következésképpen nem kielégítő választ adhatnánk. A végső kérdés valójában az, mennyire vesszük még mi magunk komolyan keresztény hitünket, keresztény létünket, vagyis önmagunkat. A mai keresztény társadalomtudomány azt vallja, vannak olyan közös, a kereszténységben gyökerező alapelvek, amelyeket kereszténydemokraták, szociáldemokraták és liberálisok egyaránt elfogadhatnak, tekintet nélkül arra, hogy keresztények, más vallásúak, vagy ateisták-e. A legfontosabb ilyen alapelv, amelyet ma már valamennyi Európai állam elismer, az emberi méltóság és ezzel szoros összefüggésben a lényegi emberi szabadságjogok tisztelete és védelme. Egy másik keresztény alapelv a felebaráti szeretet, a cselekvő szeretet, a mai politika nyelvén a szolidaritás elve. A harmadik ilyen keresztény alapelv az Európában egyre inkább elismert szubszidiaritás, azaz a kisegítés elve. Érdemes még megemlíteni néhány további társadalmi alapelvet, amelyek szerint egyetlen társadalom sem létezhet: — az élettel és a világgal szembeni bizalom, — a saját erőből való önfenntartás képessége, — a realisztikus, világ- és önismeret,