Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Kobold Tamás: Kereszténység és Európa a harmadik évezred küszöbén:(Bevezető gondolatok)

Kereszténység és Európa a harmadik évezred küszöbén (Bevezető gondolatok) KOBOLD TAMÁS Tisztelt Érdeklődők! Hölgyeim és Uraim! ,,A kereszténység és a tudomány évszázadai" a címe annak az elődadásokból álló sorozatnak, mely az elmúlt két évezred, az elmúlt egy évezred fejlődésének előmozdítóit, az emberiség és a magyar társadalom előmenetelét segítő és gádó folyamatait, ember és Isten viszonyát igyekszik úgy bemutatni, hogy a jövő felé is irányt mutasson. A mai nap a sorozat első állomása. Mikor e sorozat bevezető előadására készültem, hosszú évek után ismét kezembe vettem Teilhard de Chardin „Hit az emberben" című művét. A XX. század tudós jezsuita szerzetesét megihlette az idő szerepe és jelentősége a természet világában, s csodálatba ejtette az evolúció, a fejlődés, amelyből új bölcseleti embertant és a tudomány nyelvén megszólaló keresztény világképet alkotott. A kereszténység és a tudomány kapcsolatában mélységesen igaznak tartom azt a teilhardi gondolatot, hogy „a tudomány korántsem tart új Isten felfedezése felé, csupán feltárja nekünk az anyagot, mint lépcsőzetet az Istenség felé". Mialatt újra olvastam könyvét, magával ragadott Teilhard, sugárzó és sodró optimizmusa: a reménység filozófiája. Amíg áradó fejtegetéseit olvastam, éreztem, hogy erősödik bennem a hit az ember biológiai, szellemi és társadalmi fejlődésében, az élet értelmében, jóságában és abban: az evolúció valamiképpen találkozik Istennel, s ezzel értelmet és magyarázatot nyer az évmilliókra visszanyúló burjánzás, amit az élet múltjával és jelenével foglalkozó tudományok tárnak fel. Teilhard hozzásegített ahhoz, hogy felfogjam, megértsem, tudatosítsam magamban, az immár két évezredes kereszténység tanításának fontos üzenetét: a hit az emberben elképzelhetetlen az Istenbe vetett hit nélkül. E millenniumi előadássorozat vezérgondolata késztetett erre a személyes vallomásra, amit kérem nézzenek el nekem, de az ember szembekerül életében — akár tudatosan, akár nem — két nagy kérdéssel: rendeznie kell valami módon helyzetét és szerepét a világgal szemben, amely körül veszi és az Istenséggel szemben, amelyet maga fölött elismer.