Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Dobrossy István: „A kereszténység és a tudomány évszázadai" című tudományos rendezvény sorozatköszöntője

méltatják majd az előadások. A koronauradalmi központ és településeinek, mezővárosainak vizsgálata különös látásmódot is megkíván majd, nevezetesen azt, hogy ne Miskolc-központúan elemezzük és tárjuk fel a történéseket. Azt ugyanis tudjuk, hogy más Miskolcról megítélni az eseményeket, s más Diósgyőrből, az uradalom központjából mérlegelni, helyesen értelmezni Miskolc mezővárosi fejlődését. Harmadik rendezvényünk témája még konkrétabb lesz, ideje a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódik, s az előadásoknak a Miskolci Akadémiai Bizottság ad otthont. Lévay Józsefre fogunk emlékezni, aki 1825-1918 között élt, s születésének 175. évfordulóját ünnepeljük. A vármegye főjegyzője, majd alispánja, Miskolc város díszpolgára, s a Magyar Tudományos Akadémiai tagja is volt. Kéziratos naplóit, amelyek a XIX-XX. század fordulóját hozzák emberközelbe, az MTA kézirattára őrzi, de a Miskolci Egyetem hallgatói és munkájukat irányító irodalomtörténész kollégánk szöveghűen készítik elő a naplók feljegyzéseit nyomdai megjelentetésre. Lévay József hagyatékát a Múzeum őrzi, közgyűlési felszólalásait, előadásait, jelentéseit pedig a Levéltár. így Lévay emlékének megidézése és megörökítése az évforduló kapcsán a város és a megye, az egyetem, a múzeum és levéltár közös ügye, amelyből nem hagyható ki a szülő- és a végleges befogadóhely, Sajószentpéter sem. 2000-ben e három városi rendezvény során 15 előadás hangzik el, s ezek kiegészülve az év eseménynaptárával idézik majd az utódok számára, hogy a XX. századból a XXI-be átlépve, akik ezt megélhettük, vagy megélhetjük, hogyan láttunk, gondolkodtunk, cselekedtünk, s idéztük évszázadok üzenetét, jeles korszakok, személyiségek emlékét. Az évet 2000 karácsonya előtt a Miskolc monográfia III. kötetének megjelentetésével szeretnénk búcsúztatni, amely már bemutatja a XIX. század első harmadát, de még nem tárgyalja az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeit. Az majd a következő, negyedik, vagy ötödik kötet feladata lesz 2002-ben, vagy 2004-ben, s természetesen a várostörténetírásban súlyának megfelelően megjelenik majd meg a XX. század nagy tragédiáinak, világégéseinek, bemutatása, elemzése. Mindezt azért említem, mert bár a meghívó előadásaiból ez közvetienül nem tűnik ki, de néhány nap múlva a Párizs melletti Kis-Trianon kastélyban kötött egyezmény, szerződés, béke, vagy diktátum aláírásának 80. évfordulójáról fognak határon innen és túl megemlékezni. A régiek azt tartják, hogy egy évszázad három emberöltőnyi idő. Ez a három emberöltő nyolc évtized esetében is tetten érhető már. Az 1920-as év nemzeti traumájának átélői, közvetlen érintettjei közül már nem sokan élnek közöttünk. A néprajzos ezt úgy dokumentálja, hogy recens gyűjtésekkel az események, a történések már pontosan nem idézhe-