Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

II. Miskolc esemény- és hírtár (Válogatás a helyi- és országos sajtóból)

gyelmünket. A szlovákiai levéltárakkal kialakított kapcso­lataink lehetővé teszik, hogy a teljesség igényével feltár­hassuk városunknak a térségben betöltött szerepét, azt a történelmi múltat, amelyre joggal lehetünk büszkék. 150 évvel ezelőtt a polgári fejlődés útjára lépett, s a kiegyen­súlyozott, harmonikus polgárváros megteremtése felé ha­ladó Miskolc számára különösen fontos a történelmi gyö­kerek feltárása és mindenki számára elérhető közzététele. Minden miskolci polgár kötelessége, hogy ismerje és megismertesse gyerekeivel, unokáival a város és az ország múltját, így lehet csak teljes ez a csodálatos ünnep, hiszen a múlt ismerete a jelen művelése, a jövő ígéretének záloga. Most amikor életünk egyre nemzetközibbé válik, fontos a magyar életérzés és a magyar államiság erősítése. Csak erős nemzed és kulturális gyökerekkel képzelhető el foko­zódó nyitottság a világra, és válhatunk teljes értékű tagjává az egyesülő Európának. Jövőbeli célkitűzéseinket, feladatainkat hatékony módsze­rekkel tudatosítani kell szűkebb-tágabb környezetünkkel és mozgósítani azok megvalósítására. Ha a világ táltosai­nak igaza van, ha a kaotikus kavargásban, mely körülöt­tünk zúg, egy új világ vajúdik, az ember nem térhet ki a helyzet megvizsgálása elől. Nem ülhetünk ki az útszélére, hogy a zajló élet folyását kívülről szemléljük. Nem zár­kózhatunk be házainkba sem, hogy azt, ami a piacokon történik ne láthassuk. Az események az életünkön men­nek keresztül, tehát ami történik, nemcsak a világ dolga, hanem a mi dolgunk is. Ha új korszak van keletkezőben, mindnyájunkat közelről érdekel, hogy az új korszak mi­lyen csillagzat alatt születik. Az emberi történelem alakí­tásain két erő dolgozik: az anyag és a szellem vésője. Minden történésnek tehát kettős arculata van. Az egyik arcot az anyagi erők alakítják: a hatalom, az önzés, a ra­vaszság. A másik a szellem és a lélek láthatatlan világá­ban képződik és azt az értelem és az erkölcs vésője for­málja. Az egyiket látjuk, tapasztaljuk, átéljük és szen­vedjük. A másikat keletkezésében csak az ismeri fel, aki­nek képessége van felismerni és összegezni az emberiség szellemi és erkölcsi életének nagy áramlásait. A mai nemzedékek szellemi és erkölcsi életében pedig hatalmas

Next

/
Oldalképek
Tartalom