Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

az nyers fát. Kérem, tilalmaztassa meg a nyersfák vágását. Bizony, romlása ezen erdőnek megszűnik... Tanúvallomások Barkóczy Zsigmond és Bégányi László Perében: Tudja é, hallotta é a Tanú, hogy Méltóságos Báró Szálai Barkóczy Zsigmond 0 Nagysága parancsolatjából tilalmaztatott örökké behajtása sertéseknek imregi Nagyerdőben, kik között Bégányi László Uram sertésinek is makkra való behajtása tilalmaztatott, és nem hallotta é magától Méltóságos Báró Uramtól, Tiszttartójától vagy Kerülőtől, látta é, hallotta és a Tanú, hogy Bégányi László Úr sertéseit az udvarba hajtogatták a Nagyerdőről, és hogy tilalom ellen való szabad birodalma nem volt, hanem erőszakos behajtása lett volna sertésinek. Tudja é, látta é, hallotta és a Tanú, hogy Bégányi László Úr halála után, az midőn maradéki maguk sertéseit behajtották volna, azonnal kihajtatta ez erődből erdőbíró. Tudja, hallotta és a Tanú, hogy ifjabbik Bégányi László Úr sertésinek kihajtása után egynéhány esztendőkig az imregi Nagyerdőre bé nem hajtották sertéseit, hanem azon esztendőben, amidőn Szolgabíró Nemessányi Boldizsár Úr kezéhez behajtván megbíráltatta azon sertéseket. Tudja é, látta é, hallotta és a Tanú, hogy Bégányi László sertéseinek behajtását ellenezték fejszékkel a kondások. Tudja é, hogy nemcsak az erdőből, hanem az avasból és nyomásból is kihajtatta é az Úr. Első tanú: Gönczi István 48 éves, szürnyegi lakos vallja: Tudja, hogy mivel magától O Nagyságától hallotta, hogy a Nagyerdőben sertéseknek behajtását tilalmazta, s nem engedte meg Bégányi László Úr sertéseit sem behajtatni. Tudja, mivel hogy az úrdolgát minden nap Imregen szolgálja le, az udvarbíró a Nagyerdőben lévő kerülőknek megparancsolta, hogy Bégányi Uraimék nyáját ha ottan találják, hajtsák bé. Tudja azt is, hogy Vida László udvarbíróságában Bégányi László Úr nyáját az erdőből kiverettette, másodszor pedig az imregi udvarba behajtatta, ennek utána az udvarból kiverette oly véggel, hogy azután a fenti erdőbe be ne hajtsák. A Tanú látta szemeivel, hogy nem az erdőbe, hanem hazafelé hajtották volna. Második tanú Tóth András, 54 év körüli szürnyegi lakos hasonlóan vallott. Kocsis János 80 év körüli cékei lakos vallotta: Tudja bizonyosan, hogy Imregen a lakosok a magok pusztáit sokaknak eldiribolták darabolták, és elzálogosították az erdőbeli részüket, de sertéseiket ott járatták a makkon, disznó dézsmát adtak e vagy nem, nem tudja. Nem emlékezik, hogy mennyire való mag termőfát vágattanak le, és