Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

tiszteleg az ország kormányzója előtt. Evégből kívánatos volna, hogy ebben a felvonulásban a Méltóságod vezetése alatt lévő vármegye lehetőleg díszmagyarban képviseltetné magát, valamint a megye területén lévő városok, községek küldöttségekkel járulnának a Főméltóságú Úr elé. Kérjük az alsóbb hatóságokat tudósítani, hogy az országos érdeknek megfelelően segítségünkre legyenek. Budapest, 1934. június 23. Lányi Áron a Nemzeti Munkahét vezetője Bernáth Aladár alispán intézkedései nyomán a járási főszolgabírók, polgármesterek, községek beküldték jelentéseiket, részvételi szándékukat az ünnepségre. Kántor Mihály cigándi tanító jelentéséből: Jelentem, hogy a cigándi és bodrogközi szőttesek korlátlan mennyiségben rendelkezésre állnak. Ugyancsak készen vagyunk Cigánd község részéről a népi, nemzeti munkával kapcsolatos kedves és megkapó népszokásoknak a bemutatására. Fonó és gyékényszövést terveztünk, melyet a Gyöngyösbokréta más csoportjai az aratás és szüret ünnepélyeivel egészíthetnének ki. A Szentistváni Hét alkalmából Budapesten volt a cigándi bokréta is, akkor a Néprajzi Társaság és a Bokrétaszövetség megállapodott abban, hogy bokrétaelőadást csak a Szentistván ünnepségeken tartanak, ellenben a munkával kapcsolatos népszokások a Nemzeti Munkahéten mint szükséges kiegészítő részek éppen az ősfoglalkozások köréből bemutatásra kerülhetnek. Részünkről a munkára készen vagyunk. Cigánd, 1934. augusztus 24. Kántor Mihály Vitéz Lehoczky Lajos tokaji főszolgabíró jelentéséből: Tisztelettel jelentem, hogy a Nemzeti Munkahét megnyitó ünnepélyén járásom területéről eddig Tokaj községből 10, Tárcaírói 6, Bodrogkeresztúrból 10, Olaszliszkáról 15, Erdőbényéről 10 egyén, öszszesen 51 személy jelentkezett, amely szám az ünnepély megkezdéséig még emelkedni fog. A járás képviseletében Dessewffy György tokaji lakos díszmagyarban fog megjelenni.