Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

8. Az Urak és Nemesek pedig, hogy úton jártokban pénzeken éljenek, arról is az Országnak Articulusi lévén az 1618. évi és huszonöt Esztendőbéli Ország végezésében, az is megtartassák. Az Végbeliek pedig mikor ő Felsége dolgában járnak és küldetnek, Levelek légyen Capitánjoktól, avagy Generálistól, és az olyanoknak a Bírák szállást adván és rendelvén, amit lehet, gazdálkodjanak. 9. Az minemű károkat az ő Felsége híveinek és Fő-Fő Népeknek tettek ez zűrzavar alatt valamit, abban hit alatt feltalálhatnak, az Vice Ispánjok kezében mindjárt hozván megtérítsék. Hasonlóképpen ami kárt az Parasztság vallott is, ha szó'rén megtaláltatik, nekik is megadattassék. Végezetre az minemű Rabokat Cassára, Szendrőbe és egyebüvé közülek hoztak, elbocsáttatnak. Ezeket ők is meghallván és megtartván mi is fogadjuk az mi keresztény hitünkre, hogy ezeket igazán megtartjuk, és nagyobb bizonyságul adjuk ez kezünk írásával megeró'sített Pecsétes Levelünket. Kelt, Cassán, 1632. április 3-án. Nicolaus Forgách de Ghimes. (Zemplén megye Levéltára, Közgyűlési iratok. Fasc. 152. No. 180.) 23. RÉSZLETEK A TOKAJHEGYALJAI SZŐLŐRENDTARTÁSBÓL, 1641. Mi Zemplén és Abaúj vármegyében lévó' hegyaljai városok és falvakban lévó, úgymint Tokajban, Tarcalon, Mádon, Tállyán, Szántón, Zomboron, Szerencsen, Ondon, Rátkán, Bényén, Tolcsván, Liszkán, Keresztúrban lakó Nemes és Polgári Rendek, meggondolván mind mostani szegény utolsó árvaságra jutott Nemzetünknek sok rendbeli adófizetésit, s mind pedig az 1613. Esztendőbeli Eleinknek, dicséretes végezéseket és rendeléseket megerősítvén, közakarattal és szavazattal megegyeztünk, és mindenféle megnevezett helyekből bizonyos személy Nemesés Polgári renden lévő Atyánkfiai és küldöttei által bizonyos béri és metszési felől úgy határoztunk, az mint sorban következő pontjaink tartalmazzák. 1. Az nyitónak, metszőnek, kapásnak, karóverőnek, homlítónak, ültetőnek, veremhányónak, fedőnek, napszámosnak, az kinek enni