Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Felhívom ennélfogva jegyző Urat, tegyen hozzám jelentést arra nézve, hogy községében a fentebb említett körülmények figyelembevételével szükségesnek tartja-e ilyen segítő bizottság megalakulását és ha igen, annak tagjaiul leendő kinevezésre 8-10 egyént hozzon nekem javaslatba. A tagok lelkészek, tanítók, gazdakörök, faluszövetségek és társadalmi szervezetek köréből választandók. Tokaj, 1930. november 22. Fejér Andor főszolgabíró A bodrogkeresztúri jegyző és mások nem tartották szükségesnek ínséges bizottságok létrehozását. (Zemplén megye Levéltára, Tokaji járás főszolgabíró ir. 4696/1930.) 82. ZEMPLÉNI ALAPÍTVÁNY A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS FŐISKOLA 400. ÉVFORDULÓJÁRA Alapítólevél. A sárospataki református főiskola 1931-ben éri meg 400 éves fennállását. Küzdelmekben, üldöztetésekben, hányattatásokban s eredményekben gazdag dicső története egybeforrt a magyar nemzeti szabadság, a magyar kultúra történetével. Mind Zemplén vármegyének egyedüli főiskolája, századokon át nevelte Zemplén fiait izzó magyarságban, vallásosságban, szabadság- és hazaszeretetben s nevelt a hazának Kazinczy Ferenceket és Kossuth Lajosokat. Mint tudományos központ is messze világító fáklya volt, amely Zemplén megyéből árasztotta fényét egész Magyarországra. Zemplén vármegye mélyen átérezve annak a kultúrmissziónak a fontosságát, melyet a sárospataki ref. főiskola évszázadokon át betöltött, s Isten segítségével a jövő századokban is betölteni hivatott, elismerésének és tiszteletének jeléül 1930. december 16-án tartott törvényhatósági bizottsági gyűlésben (210 jkvi 12.887/ai./1930. sz.) elhatározta, hogy a főiskola 400 éves fennállásnak az emlékezetére egy 10.000 pengős alapítványt létesít s e tárgyban hozott véghatározatát a belügyminiszter 1931. március 16-án 70.525 III. 8. sz. rendeletével jóváhagyta. E véghatáro-