Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Kelt Zemplén vármegye Törvényhatósági Bizottságának Sátoraljaújhelyben, 1922. évi június hó 26-án tartott rendes közgyűlésében. Biringer Gyula vármegyei aljegyző A zempléni alispán pártfogó felirata a pénzügyminiszterhez: Nagyméltóságú Pénzügyminiszter Úr, Kegyelmes Uram! Gróf Károlyi László Zemplén - és Abaúj-Torna megyei nagybirtokos Sárospatakról - Sátoraljaújhelyen keresztül a Hosszúláz-Széphalom-Mikóháza-Pálháza-Nagybózsva-Kisbózsva—Nyíri-Fűzérkomlós községek érintésével Hollóháza jelenlegi magyar határközségig egy keskeny nyomtávú iparvágányt tervez és a létesítéshez szükséges előmunkálatok most folyamatban vannak. A vasút létesítésének eszméjét úgy Zemplén vármegye, mint pedig az érdekelt községek nagy lelkesedéssel fogadták, mert a vasútra égető szükség van. Különösen szüksége van erre a vasútra Sátoraljaújhely városnak, amely az érdekkörébe tartozó községektől az elsőrendű életszükségleti cikkeket (gabona, fa, hús, zsír stb.) vasút hiányában csak nagynehezen tudja megszerezni. De szüksége van erre a vasútra az érdekelt községeknek, mert érdekük, hogy áruikat a város piacára hozhassák. Felhívom Nagyméltóságodnak figyelmét a vasút országos stratégiai hivatására is, mert a jelenlegi demarkácionális vonallal majdnem párhuzamosan halad és jelentős szerepe lesz majdan a magyar hadsereg felvonulásában és hadi utánpótlásában. Most arról értesülök, hogy Gróf Károlyi László a vasút létesítését azoktól a pénzügyi tárgyalásoktól tette függővé, amelyek jelenleg a pénzügyminisztérium és közte folynak az általa fizetendő készpénz-vagyonváltságok miként való kiegyenlítése tárgyában. Kijelentette, hogy amennyiben ezek a tárgyalások eredménytelenül végződnének és készpénzéből kellene a vagyonváltságot lerónia, — minden további tartaléktőke hiányában - nem állana módjában a tervezett vasútat megépítenie. Az egész úgynevezett Hegyköz örömmel karolta fel e vasút eszméjét és egész gazdasági helyzetére katasztrofális lenne, ha a vasút most már nem épülne meg. Bizonyosan ismeretes Nagyméltóságod előtt is Sátoraljaújhely r.t. város kétségbeejtően szomorú gazdasági és kereskedelmi helyzete, mióta ezt a várost a demarkációs vonal kettészelte és úgyszólván minden eddigi életfeltételeitől megfosztotta. Élelmezési vidéke a bőtermő Bodrogköz és a Sátoraljaújhelyi járás