Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)
II. rész A szabadságharctól 1950-ig
tázása vált szükségessé annyival is inkább, mert az alapítási tervezet a létesítendő vasútnak vezetésére és jellegére vonatkozólag részben eltérő meghatározást foglal magában, mint a vármegye törvényhatósági bizottságának fentebb ismertetett határozata. A folyó évi április hó 30-án Budapesten megtartott értekezleten, - az erről fölvett jegyzőkönyv tanúsága szerint - megállapíttatott az, hogy a bodrogközi gazdasági vasút r.t. az ennek vonalait kezelő r.t. villamos és közlekedési vállalatok számára budapesti cég és gróf Károlyi László között folytatott tárgyalások eredményeképpen kialakult az a terv, hogy a tervezett vasút a bodrogközi gazdasági vasút Sárospatak végállomásból kiindulva Sátoraljaújhely főutcáján át, a város északi részén tervezett faraktáron keresztül Pálháza érintésével Hollóházáig egységesen kezelt vasútként létesíttessék, éspedig akként, hogy a Sárospatak-Sátoraljaújhely vonalrész közforgalmú vasút gyanánt, a Sátoraljaújhely-Hollóháza vonalrész pedig korlátolt közforgalmi iparvasútként létesíttessék. Az erre vonatkozólag elkészített tervek alapján az említett vonalrészek közigazgatási bejárása időközben meg is tartatott. Tekintettel azonban arra, hogy az egész tervnek megvalósítása ez idő szerint körülbelül 120 millió koronába kerülne, és ezen összegnek előteremtéséhez a kellő anyagi erő rendelkezésre nem áll, a grófi uradalom annak hangsúlyozásával, hogy végcélja az egész tervnek keresztülvitele, a folyó évben ennek első és legsürgősebb részlete gyanánt a Sátoraljaújhely mellett tervezett faraktártól a Pálháza és esetleg a senyői faraktárig vezető vonalrészt tervezi kiépíteni. 2. Az alapítási tervezetbe említett „korlátolt közforgalmú iparvasút" meghatározás mellett hetenként három ízben, éspedig Sátoraljaújhely r.t. város hetivásáros napjain és minden hét vasárnapján fog egy-egy vegyesvonatpár közlekedni, amely személyszállítást is le fog bonyolítani. 3. A vasúton a grófi uradalom termékein kívül addig a határig, ameddig azt az uradalmi termékek szállításához fűződő érdekek megengedik, mindazon szállító felek termékei is szállításra kerülhetnek, akiknek a velük kötendő és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrnak jóváhagyásra bemutatandó szerződésben az iparvasút tulajdonosa a szállításra engedélyt fog adni. 4. Tekintettel arra, hogy az engedélynek megszerzése, továbbá a kisajátítandó területek megszerzéséhez szükséges eljárások hosszabb