Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

6. Kéri, hogy a Sátoraljaújhely végcéllal cseh területről érkező utasok a kisállomásról az ottan közúti hídon átjöhessenek a városba, s ugyanezen úton visszamehessenek Szlovákiába. 7. Kéri, hogy a mezőgazdasági munkákra határátlépő igazolvánnyal átkelők fogataikkal éjszakára is ott maradhassanak idő és munka megtakarítás végett. 8. A magyar és csehszlovák területi ún. kettős birtokosok részére azt az engedélyt kéri, hogy gazdasági állataik ellátására szükséges takarmányt a határon 10 km-en belül kölcsönösen akadály nélkül átszállíthassák. 9. Ugyan így a túloldalon termett kalászos termények s a szalma is cséplés után átszállíthatok legyenek. 10. Végül kéri a város, hogy a határ által kettészelt saját vagy bérelt vadászterületek tulajdonosai vagy bérlői vadászterületeiken kölcsönösen, ill. akadály nélkül vadászhassanak. A magyar hatóságok előterjesztéseit a jelen volt főispán úr őméltósága a legmelegebben támogatta, saját részéről is hangsúlyozván, hogy az egyes előterjesztésekben olyan természetű kérelmek is foglaltaknak, melyek a két hatóság között kölcsönös megállapodással is elintézhetők, amire őméltóságának a kassai zsupánátussal való tárgyalásra külön felhatalmazása van. A sátoraljaújhelyi járás területén történt bejárás végső szakaszán a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulatnak a bizottság tagjai között jelen volt cseh miniszteri biztosa, azt az előterjesztését foglaltatta jegyzőkönyvbe, hogy miután a csehszlovák államnak a berecki szivattyú telepre a túlnyomóan cseh területről jövő vizek zavartalan elvezetése miatt szüksége van, e szivattyú telep, valamint Felsőberecki község területe csatoltassék a csehszlovák államhoz. Ennek az előterjesztésnek figyelembevételét br. Sennyey Miklós, mint a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulatnak ugyancsak jelen volt magyar miniszteri biztosa úgy politikai, mint technikai szempontokból leghatározottabban ellenezte. Folytatólag a bodrogközi járásra eső résznek május 26—30-ig terjedő bejárásánál előfordult fontosabb mozzanatok a következők voltak: Pacin község azt kérte, hogy miután a trianoni határ közvetlenül a község házai alatt vonul el, s az megfelelően soha sem lesz ellenőrizhető, a cseh területre esett határrészei magyar fennhatóság alá visszacsatoltassék.