Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

kár, a gyümölcsösökben azonban a nagy szélviharok károkat okoztak. A pácini szolgabírói kirendeltség területén a kapás vetemények kielégítő képet mutatnak. A Ronyva vonalán túl fekvő birtokokra nehéz az átjárás, a különféle missziók segítségével csak annyit sikerült kivinni, hogy a demarkációs vonalon túl fekvő földbirtokokra 5 km-ig megmunkálás céljából magyar és cseh közös igazolvánnyal átmehessenek a birtoklók. Ezeket az igazolványokat november 30-áig meghosszabbítottuk. .. Sátoraljaújhely, 1920. június 28. Bernáth Aladás h. alispán (Zemplén megye Levéltára, Alispáni ir. 4627/1920.) 71. BERNÁTH ALADÁR ALISPÁN, MINT AZ ORSZÁGHATÁRT MEGÁLLAPÍTÓ BIZOTTSÁG TAGJA JELENTÉST TESZ A MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGNAK Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A békeszerződés alapján megállapított országhatár magyar-csehszlovák politikai határbejárása a programszerűen kitűzött napokon, vagyis május hó 22-től május 30-ig vármegyénk területén megtörtént. A bejárás Kajatánál kezdődött, amelynek első napján magyar részről Tánczos Gábor altábornagy, Czitó Ferenc osztálytanácsos, Zboray Károly pénzügyigazgató m. Király vámszaki tanácsos, Brandstetter őrnagy a vámőrség részéről, Kallivoda Jenő az államépítészeti hivatal részéről, Bernáth Béla főszolgabíró az újhelyi járás képviseletében vettek részt, s a bizottsághoz az érdekelt birtokosok és községi elöljárók is csatlakoztak. A csehek részéről ugyancsak egy műszaki, közigazgatási és pénzügyi szakemberekből álló csoport volt jelen: A bejárás első szakasza a Kajata-Biste közötti útnak a határ által való metszési pontjától a Balogh-féle malomig terjedt. Itt Vily és Vitány községek azon kérésüket terjesztették elő, hogy a cseh területen lévő legelő és eredőterületeik csatoltassanak át Magyarországhoz. A Balogh-malomra nézve a cseh oldalon érdekelt községek lakossága azon előterjesztést tette, hogy a malomhoz őrlési célokból