Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

A felhívásra a községek június hónapban elküldték jelentéseiket. A zempléni Direktórium körlevele az ellenforradalmi kísérletek kudarcáról: Járási Intéző Bizottságoknak! Az előjogoktól megfosztott nagytőkések, volt katonatisztek és a káplánok aljas ellenforradalmi kísérletei csúfos kudarccal végződtek. A forradalmi proletariátus, a vörös és tengerész csapatok, a budapesti helyőrség hősies magaviseletén megtört az ellenforradalmárok hetek óta készült pucskísérlete. Budapest és környékén, úgyszintén a Duna-Tisza közén legnagyobb rend van és a proletárdiktatúra szilárdabb, mint eddig. Budapest forradalmi proletariátusa megvédi a vörös Budapestet az utolsó csepp véréig. Amidőn a budapesti proletariátus eme fényes sikerét nagy örömmel hozom tudomásukra, egyben felhívom a munkástanácsot, hogy éber figyelemmel legyenek az ellenforradalmi elemek mozgolódásaira és a legteljesebb szigorral fojtsák el még csírájában a kapitalizmust visszaállítani akaró naplopók és bérenceik ellenforradalmi kísérleteit. Vesszen az ellenforradalom, éljen a proletárdiktatúra. Sátoraljaújhely, 1919. június 29. Megyei intézőbizottsági elnök (Zemplén megye Levéltára, Saújhelyi járás főszolgabírójának ir. 1762, 1767, 1798, 1810, 1953, 1970, 1972, 2388/1919. tanácsköztársasági plakátok, hirdetmények gyűjteménye, Vörös Hajnal számai.) 69. DÓKUS GYULA ALISPÁN A MINISZTERELNÖK RENDELKEZÉSÉRE UTASÍTÁST AD A MEGYEI TISZTVISELŐKNEK A KÖZIGAZGATÁS MEGINDÍTÁSÁRA. Zemplén vármegye valamennyi tisztviselőjének. A magyar minisztérium 1919. évi 3886/1919. M.E. sz. rendelete a törvényes közigazgatás felvételéről: A tanácskormányzati rendszer megszűnésével megszűntek mindazok a vármegyei, városi és községi szervek is, amelyek a tanácskormány megbízásából a közigazgatást intézték. Ennélfogva az országos törvények (különösen eddig az 1886. XX. és XXII. t.c.) alapján működött közigazgatási szervek tovább működésének ideje bekövetkezett.