Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Az illetményeknek idegen adóhivataloknál való felvétele lehetővé fog tétetni. Felhívom végül címzetteket, hogy amennyiben a menekülés szüksége beállott, ez meg is történt, erről hozzám azonnal jelentés teendő. Jelentendő továbbá sürgősen az is, mely iskolák működnek zavartalanul, s mely iskolák szüntettek be, mikor és milyen kényszerítő körülmények folytán. Sátoraljaújhely, 1918. december 10. Beregszászy István tanfelügyelő (Zemplén megye Levéltára, Zemplén vm. tanfelügyelőjének ir. 5772/1918.) 66. BÚZA BÉLA ZEMPLÉNI KORMÁNYBIZTOS KÉRI A NÉPTANÁCSOT TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSRE Zemplén Vármegye Kormánybiztosától. Zemplén vármegye területén megalakult valamennyi Nemzeti Tanácsnak és Néptanácsnak. A belügyminiszter úr f. évi nov. hó 26-án kelt 153.852/III. sz. körrendeletében arról értesített, miszerint tudomása van arról, hogy a vidéken megalakult nemzeti tanácsok és néptanácsok több helyen megadóztatják a közönséget. Sőt arról is érkezett hozzá jelentés, hogy több Nemzeti Tanács és Néptanács már oly intézkedéseket is tesz, amelyek hatósági hatáskörbe tartoznak. Azokban a felejthetetlen történelmi napokban, amikor a népakarat ereje széttépte az évszázadok óta reánk nehezedő rabláncot, a nemzeti tanácsok és néptanácsok megbecsülhetetlen szolgálatokat tettek a szabadság igaz ügyének. A forradalomnak szüksége volt olyan forradalmi szervekre, amelyek mint a központban szervezett Magyar Nemzeti Tanács helyi bizalmi tényezői időlegesen megtegyenek minden szükséges intézkedést, ami a forradalom nagy céljait szolgálta. A helyi nemzeti tanácsok és néptanácsok e nemes feladatukat fényes sikerrel oldották meg. A győzedelmes forradalom nagy eredményeinek biztosításában számottevő részük volt a vidéki nemzeti és néptanácsok lelkes akciójának. A közbiztonsági állapotoknak örvendetes gyors javulása körül is nagy érdemeik vannak az említett