Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

A Nemzeti Tanácsok tevékeny működése a forradalom elsó' napjaiban beláthatatlan veszélyektől mentették meg hazánkat. Az első napok izgalmaiban, amikor senki nem tudta, ki az, aki parancsol, ki az, akinek engedelmeskedni kell, - a megalakult Nemzeti Tanácsok magukhoz ragadván az intézkedés jogát, megmentették a helyzetet a teljes felborulástól. A haza csak hálával gondolhat majd vissza azokra a szolgálatokra, amiket a Nemzeti Tanácsok a veszedelem napjainkban teljesítettek. Megtörténvén a nagy átalakulás, amilyet Magyarország fennállása óta talán még meg nem ért, - elcsendesült a forradalom szele, leszűrődött ennek az eredménye. Ma már nem állunk oly bizonytalanul, ma már van újabb törvényes alapunk, - ma már vannak törvényeink, amelyeket maga a nép hozott. Azt hiszem, nincs egyetlen ember az országban, aki tagadásba vehetné a Budapesten, 1918. november 16-án megtartott nemzetgyűlés legitimitását. Nem lehet senki, aki az akkor hozott néphatározatokat, mint az ország népének igazi akaratát, kötelezőnek és egyedül kötelezőnek ne tartaná. Ma tehát ez a mi törvényes alapunk. Ezen határozat szerint ma minden hatalmat a nép a kormány kezébe tett le. Egyedül a kormány s annak szervei vannak ma jogosítva törvényeket végrehajtani, hatósági intézkedéseket tenni. A kormány intézkedéseinek tartozik magát ma mindenki alávetni. Nem tudom a helyzet borzalmas komolyságának megfelelő nyomatékkal hangsúlyozni ennek az álláspontnak a fontosságát. Nem tudok elég lelki aggódással rámutatni arra, mily rettenetes következményei lehetnek annak, ha egyes önként alakult szervek, testületek, tanácsok az országban ellentétbe helyezkednének a kormányintézkedésekkel, saját felelősségükre hatósági jogokat gyakorolnának. Ezzel a teljes anarchiának a magvát hintenék el az országban és épp azt a célt veszélyeztetnék a legkomolyabb mértékben, amelyet maguk is elérni akarnának: a belső rend fenntartását, a közállapotok megszilárdítását. A kormány, egyetértésben a budapesti nemzeti és munkástanácsokkal, több ízben határozottan kijelentette, hogy a Nemzeti Tanácsoknak semmiféle hatósági jogkörül nincs, ezek csupán véleményező és tanácsadó szervek. Midőn tehát én ez alkalommal működésemhez a Nemzeti Tanács támogatását kérem, egyúttal nyomatékosan és kérő szóval kívánom azt kiemelni, hogy minden olyan esetben, amikor hatósági intézkedés