Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

A zombori határban fekvő, állami szőlőtelepen szórványosan észlelhető oltvány-pusztulás. Nagyobb összefüggő folton észlelt töme­ges pusztulás okozója Aumolpus Vitis Firkáló bogár álcájának gyö­kérrágási sebei folytán állott be. Br. Harkányi János a zombori határban fekvő 15 holdas, 8—9 éves Lajos telepi zöldoltvány szőlőjében szórványosan mutatkozó pusztulásnak fagybántalmak, vágási sérülések és firkáló bogár álca az okozói. Sátoraljaújhely határában megvizsgáltam Hász Adolf Vároldal dűlőben lévő 4 holdas, Schön Hugó Galambos dűlői 4 holdas, Roth Bernáth Galambos dűlői szőlőit, melyekben kapavágási sérülések, a harmatgyökerek hibái, a zöldoltványok satnya fejlődése, éretlensége okozta a pusztulásukat. Tokajban június 27-én megvizsgáltam Szauer Ferenc Aranyos dűlői, régi ültetésű, szénkénegezett szőlőjét, melyben az általános visszaesést a hiányosan végzett szénkénegezés folytán elszaporodott Phylloxera bántalom idézte elő. Neuman Albert Kisgarai dűlőben fekvő 5 holdas, Weisz Albert Óvár dűlői 3 holdas szőlőiben szintén Phylloxera pusztítás figyelhető meg. Gr. Dessewffy Miklós 36 holdas és a városi jegyző 10 holdas szénkénegezett szőlőiben nincs visszaesés. A felsorolt szőlőben a talajviszonyokat, fekvést, a tőkéken észlel­hető hibákat alapos vizsgálat alá vettem, azt láttam, hogy a vissza­esés nem egyforma mértékű. Tállyán mintegy 50—60%-nyi pusztulás van a Galyagos, Tökösmály, Gomboska, Bártfai, Csonka és Dukát dű­lőkben.' A Patics, Remete, Sasalja dűlőkben 15-20%, míg a Váralja dűlőben alig van pusztulás. A mádi, zombori szőlők visszaesése nem olyan tömeges, mintegy 10-15%-os. Sátoraljaújhely határában az oltványszőlők pusztulása szintén nagymérvű, 50-60%-os a megvizsgált területen. Tokajban a szénkéneggel fenntartott szőlők között a rendszere­sen kezelt szőlők kivételével általános a visszaesés, Tarcalon 20­30%-os. Az idősebb oltványszőlők pusztulása még az 1903-1904. téli fagybánt almákra vezethetők vissza, mikor novemberben még a szü­ret befejezte előtt megfagyott a föld és területek legnagyobb része egész télen át takaratlan maradt. A fagytól bántalmazott satnya tő­kék pótlására a termelők a gyengén hajtó, fagyott oltvány tőkéket

Next

/
Oldalképek
Tartalom