Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Alkotmányunk szikla talajára támaszkodva kimondja a törvényhatóság, hogy a most kinevezett és bármely jövendő kormány törvényes rendelkezéseit kötelessége szerint teljesíteni fogja, a törvénnyel ellenkező rendeletek teljesítését azonban megtagadja. Utasítja tisztviselőit, hogy a kormánytól vagy bárkitől származó olyan rendeleteknek, s olyan intézkedéseknek, amelyek újoncoknak önkényes belépésére való felhívását rendelik, végrehajtását, közzétételét és továbbítását, tagadják meg az újoncállítási lajstromoknak s az állításra vonatkozó bárminemű iratoknak a katonai hatóság részére való kiadását. Ha pedig a törvényekhez való ezen ragaszkodásuk miatt a hatalom őket hivatalukból felfüggesztené vagy elmozdítás által eltávolítani akarná, a törvényhatóság utasítja megválasztott tisztviselőit, hogy állásukról, amelyet a vármegye bizalmából nyertek, le ne mondjanak, s azt semmi körülmények közt el ne hagyják, hanem mint jó hazafiak elfoglalt állásukban megmaradjanak. Egyúttal, miután törvényesen elfogadott és megszavazott költségvetés nincs, így alkotmányunk szerint állami adót beszedni nem lehet, a törvényhatósági bizottság az önként fizetett adók elfogadását is egész területén betiltja s utasítja a főszolgabírákat, hogy az adók beszedését további intézkedésig azonnal szűntessék meg. Elvárja a törvényhatóság összes tisztviselőinek hazafiságától, hogy így fognak eljárni, s nem lesz a vármegye területén egyetlen törvényhatósági vagy községi tisztviselő sem, aki hivatali esküje ellenére részesévé szegődnék a törvény megsértésének. Különösen felhívja az alispánt, hogy minden törvényellenes kormányrendelet ellen éljen az 1886. XXI. t.c. 68. paragrafusának c. pontjában foglalt felirati jogával, ha pedig az illető miniszter továbbra is fenntartaná rendeletét, terjessze azt az összehívandó rendkívüli közgyűlés elé. Miután pedig az alkotmányellenes állapot idején fokozott szükség van a törvényhatóság működésére, és az új kormány által kinevezett főispántól nem remélhető, hogy ezt rendkívüli közgyűlés öszszehívása által elősegítse, a törvényhatósági bizottság, hogy az alkotmány védelme körül való kötelességeit lelkiismeretesen teljesíthesse, az 1886. XXI. t.c. 46. paragrafusában foglalat jogánál fogva már most kimondja, hogy mindaddig, míg az alkotmányellenes állapot fennállt, havonkint legalább egyszer rendkívüli közgyűlést tart...