Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)
II. rész A szabadságharctól 1950-ig
szersmind erkölcsi fedhetetlenségemet és vagyontalanságomat, melynek következtén úgy magam, mint családom fenntartására egyedül kézművesi érdemdíjaimra vagyok szorulva, a legmélyebb alázatos tisztelettel esedezve a Tekintetes Vezérigazgató Úrhoz az iránt, hogy a kijelölt műhelyben leendő alkalmaztatásomat ez által magam és családom mindennapi kenyerének kiérdemelhetését lehetővé tenni kegyesen méltóztassék. Mellékelt bizonyítványaim visszaküldetését jelen folyamodványom kegyes elintézése után kérve legmélyebb tisztelettel maradtam. Sátoraljaújhelyen, október hó 24-én 1877. A Tekintetes Vezérigazgató Úrnak alázatos szegény szolgája Kovács Károly saújhelyi lakos, lakatos Kérelmező Matolai alispán pártfogásával elküldte fenti levelét Ivánka Imre vezérigazgatóhoz, aki az alábbi válaszlevélben utasította el a kérést. Levelét az alispánnak küldte vissza, aki a levél tartalmáról és az iratok, okmányok átadásával értesítette kérelmezőt. Tekintetes Matolai Etele Úrnak, Zemplén megye Alispánjának! Folyó évi október 24-én kelt becses átiratára van szerencsém a csatolmányok visszaszármaztatásával tisztelettel értesíteni, hogy munkacsökkenés beálltakor mindig a gyöngébb és hanyagabb munkások lesznek elküldve. Ez utóbbival igazolja főműhelyünk főnöke Kovács Károly elbocsájtását is, noha jó bizonyítványt állított ki részére, amint ez bűnös vétség kivételével, a munkásoknál épp úgy, mint a közéletben a cselédeknél is szokás, nehogy további kenyérkeresetüktől megfosztassanak. Folyó évben Zemplén megye főispánja Oméltóságához intézett nyilatkozatomban úgy vélem eléggé részletezve s megcáfolhatatlanul kimutattam, hogy műhelyfőnökünk a hazai munkások alkalmazására kellő figyelemmel van, ennek kiegészítéséül még felemlítem, hogy a főműhelyben dolgozó idegen munkások közül sokan Magyarországon nősülvén, ezek meghonosultaknak tekinthetők, miáltal a teljesen idegen munkásoknak számaránya méginkább csökken. Az, hogy valaki magyarországi születésű - a vasút üzleti vállalat lévén - még nem a kizárólagos jogcím annak felvételére. Kérem tehát folyamodót értesíteni, hogy neki ez idő szerint munkát nem adhatok. Budapest, 1877. december hó 3. Ivánka Imre vezérigazgató