Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)
II. rész A szabadságharctól 1950-ig
delmével - erőszakosan emeltettek a jogtalanul leigázott nemzet és ősi alkotmánya közé: az újra megnyílt alkotmányos téren őszinte hazafias örömmel és bizalommal üdvözöljük a Magyar Felelős Kormányt, mint az alkotmány helyreállításának egyik leglényegesebb tényezőjét. Örömmel, mert a felelősség tényében testté válik az 1848dik III-ik tc. 4-ik szakaszában foglalt ige. Bizalommal, mert a felelős kormány folyó 1867. évi április 10-én kelt s a mai napon tartott bizottmányi közgyűlésünkben felolvasott intézvénye által nyílt kifejezését adta az 1848-diki XVI. tc.-nek, a megyei szerkezetet „hazánk alkotmányosságának védbástyáit" az idézett törvény értelmében szervezni egy pillanatig sem késedelmezett. Nehéz századok verejtékes küzdelmei közt lassanként bár, de biztosan fejlődött ki Nemeztünk életéből az önkormányzatnak nagyszerű szervezete: a megyei, s általában a helyhatósági intézmény, a jogok és kötelességek viszonyosságának érzete tartotta azt fenn, s a nemzet táplálta s védte önön vérével századokon át mai napig. Valamint ma meg van, úgy meg volt győződve mindenkor arról, hogy az önkormányzat éppen oly kiegészítő része az alkotmánynak, mint a kormány felelőssége, s az alkotmány helyreállítása csak tökéletlen „csonka" mű lenne, ha a felelős kormány kinevezésével egyidejűleg a megyei alkotmányos hatóság a Magyar Nemzetnek ezredéves alkotmányos életéből fejlődött, s őseink által egész korunkig minden vész és zivatarok közt híven megőrzött ezen intézménye szintén teljes épségében vissza nem állíttatnék. Ennek hiányában hazánkban összhangzó, valódi alkotmányos életet képzelni nem bírunk, de nem bírt az 1847/48-diki törvényhozás sem, azért biztosította a III. tc. 26-ik szakaszában, mely szerint „az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségében fenntartandó." Sőt maga a felelős kormány is fent idézett intézvényében tiszta és őszinte hazafiúi nyíltsággal ismeri be: miként „a szabadság végelemzésében nem más, mint az önkormányzat joga. E jog alig van valahol szélesebb alapra fektetve mint nálunk: helyhatósági intézményeinkben. Ezekben tehát a nemzetnek oly kincse rejlik, amelyre nem lehetünk eléggé féltékenyek." Oly kormányt, tehát mely a legközelebb lefolyt világesemények ellenállhatatlan erejében nyilatkozó végzet által életre hozva: legelső alkotmányos teendői sorában nem késett nyíltan bevallani a nemzet színe előtt, hogy a magyar nemzeti alkotmány alapját - s ezen alapon