Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

E szerencsétlen helyzetnek legszomorúbb következményeit - a hajdan világhírben állt Hegyallyának bortermesztő lakosai általában érzik: mert annyira elszegényültek, hogy közülük sokan mindennapi kenyeröket sem képesek már megszerezni: - a szőlőhegyek sok helyeken elparlagosodtak - sok helyeken végképp elhagyott állapotra jutottak, a lakosok - lak- és borházaik pusztulni indultak, - a e keserű sorsunkon majdnem csüggeni kezdénk, - ha az újonnan alkotott jótékony törvények mindet is egy boldogabb jövő iránti szép reményekkel nem táplálnának, - de hogy ezen remények valósuljanak, hogy e mostoha helyzet közepette végképp el ne pusztuljunk, hogy mélyen érzett bajaink gyökerestől orvosoltassanak, hogy hegyaljai borainknak régi hírét nevét visszaszerezzük, mindenekelőtt egyesülnünk és közös akarattal igyekeznünk kell - helyzetünkön segíteni: mert ha mi magunk segítünk magunkon, a jó Isten is fog rajtunk segíteni. Ha valaha, most jött el az idő, hogy felébredjünk és magunk javáért, hasznáért minden célszerűt megkísértsünk; most, midőn független kormányunk van, mely nem fogja megengedni, hogy hazánk s egyes vidékek érdekei idegen érdekeknek alárendeltessenek; most, midőn Hegyaljánk érdeke is a nemzeti gyűlésen több követők által képviselve leend, most, midőn - ha a szükség úgy hozandja magával, a szőlőművelés és borkereskedés érdekében alakítandó társaságoknak szélesebb és szabadabb tett-kör nyílt. - Ragadjuk meg tehát e kedvező pillanatot, és borkereskedésünk felvirágoztatására - vidékünk anyagi jólétének megl alapítás ára azt kellőleg használjuk is fel; egyesüljünk és kísértsünk meg minden eszközt a kitűzött cél elérésére, a közös kitűrés, szilárd férfias akarat, egyesült erélyes törekvés — bizton reménylem - meghozandják a kívánt sikert. E tekintetben az én meggyőződésem szerint nekünk hegyaljai polgároknak legelőször is szükség egy közös tanácskozást tartanunk, melyben a Hegyalja boldogabb jövőjét eszközlő tárgyakról - kölcsönös eszmecsere útján értekeznénk. Vidékünk s mindnyájunk említett közös érdeke - és azon őszinte rokonszenv, mellyel szőlőföldemhez kötöttem, bátorítottak és bírtak engemet arra, hogy Önnek is, mint a hegyaljai lelkes erélyes polgárok egyikének közremunkál ás át felkérjem, s Önt - az E. Bényei új Fürdőben - folyó 1848-dik évi Június hó 13-dik napján délelőtti 9 órakor tartandó tanácskozásra szívesen és barátilag meghívjam. Szirmay Ödön képviselő.