Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Nevezetes miskolciak

A színészdinasztia következő jeles tagja, id. Latabár Kálmán 1907-ben egy avasi séta kapcsán így emlékezett vissza: „De a mi a legfőbb, ott van a mi: a Latabár-család mausoleuma. Benne fekszik néhai feledhetetlen atyám, Endre, nagybátyám, Mihály, Dezső bátyám és neje, Fodor Júlia (szintén miskolci születésű lány) és két fiunk. Ez az ami előttem Miskolczot nemcsak szeretett, de szent helyemmé teszi." Szemere Bertalan (1812-1869) Az 1848-1849-es felső-magyarországi kormánybiztos apa és a miskolci országgyűlési képviselő fia közös sírja szintén az avasi domboldalon, Palóczy László „szomszédságában" található. Szemere Bertalan a Batthyány-kormány belügyminisztere, majd Kossuth kormányzósága idején miniszterelnök, 1869. január 18-án halt meg Budán a Schwartzer gyógyintézetben. Már másnap eltemették, de két évre volt szükség ahhoz, hogy kívánságának megfelelően végleg visszakerüljön Miskolcra, az avasi domb oldalába. Naplójában végrendelkezés-szerűén fogalmazza meg „bárhol éljek, nyugodni a haza földjében szeretnék. Ott van a diósgyőri völgyben egy domb; ott vágytam pihenni az élet után." Szemere Bertalan emlékét Miskolc város közgyűlési jegyzőkönyvbe iktatta halálának másnapján hivatalos méltatás szép megfogalmazása szerint „Dicső életének nagy része a' mienk vala, ma már egész múltja a' történeté." A miskolci méltatás zárómondata így hangzik: „Néhai Szemere Bertalan Városunk a' hajdan legnagyobb országgyűlési képviselője elhunyta miatt mély bánatunkat ezennel jegyzőkönyvileg meg örökítjük, mint a Magyar haza egykori dicsőségének emlékezete, nem csak városunk, de az egész nemzet örökét. Béke hamvaira." Borsod vármegye 1871. április 4-i közgyűlésén elhatározta, hogy május elsején rendkívüli közgyűlést tartanak, majd ezt követően kerül sor a hamvak díszes újrahantolására. A sírhelyet az avasi domb oldalában, s érthetően Palóczy László emlékhelyéhez közel jelölték ki. A vasútállomásról először a vármegyeházára vitték, majd a korabeli leírás szerint: „Itt csatlakozott a menethez a főispán és a megyegyűlés tagsága, megszakítva a közgyűlést. Az avasi temetőbe velük ment a város főbírája, a családok, a honvédség, valamint a császári és királyi hadsereg helyőrségének tisztikara." Szűcs Sámuel (1819-1889) A Borsodmegyei Lapok 1889. november 25-ei száma - hivatkozva a család által közreadott gyászjelentésre - a következőképpen méltatta az elhunyt személyiségét, munkásságát. „Szűcs Sámuel városunk egyik nagyra