Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

bolyt is megkapta. A püspökség, a már előbb a községben élő rutén, szlovák és görög katolikusok mellé újabb telepeseket hozott, így Görömböly lakosság- és vallási megoszlása is megváltozott. 1772-ben a Szentháromság tiszteletére római katolikus templomot emeltek a községben, de a római katolikus hívek száma nem nőtt meg jelentősen. Annál inkább gyarapodott a görög katolikus közösség. A szépen fejlődő és gyarapodó település 1902-ben nagyközségi rangot kapott. Lakosságszáma is megnőtt, 1869-től 1949-ig megduplázódott (1100ról 2200-ra). A 20. század első felében három elemi iskolával, (görög katolikus, római katolikus és református) rendelkezett. Görömböly közelében működött a Magyar Altalános Kőszénbánya Rt. hatalmas kőbányája, valamint a településen a miskolci Gőztéglagyár Rt. is munkát biztosított az itt élőknek. Görömböly a második világháború után, 1950-ben kapcsolódott Miskolchoz, azóta a város szerves része. Hejőcsaba Árpád kori magyar település, már 1067-től előfordult az oklevelekben a község említése, Soba névalakban. Eredetileg a Miskolc nemzetség birtoka. A 12. században Caba, Chaba néven említik, s a birtokos család is Csabáról kezdi magát Csabainak nevezni. A 14. századtól Hejőcsaba Széchy Miklós, majd a király birtokába jut és ettől kezdve a község a diósgyőri koronauradalomhoz tartozott. Már az Árpád-kori oklevelek megemlítették, hogy a településnek a Hejő patakon malmai vannak, ami gazdagságára és a község fontosságára utal. A 14. századból tudjuk azt is, hogy ekkor már állt Szentháromságról elnevezett temploma. A pápai tizedlajstromok ebben az időben Chaba néven említik a községet. Luxemburgi Zsigmond király uralkodása idején, cserébe a zsolcai Sajómalomért a király egyéb három csabai malma között lévő „Zenes-molon"-t (Szenes malmot) a pálosok szerezték meg. A következő évtizedekben a pálosok Csaba jelentős részét megkapták, hiszen Borbála királyné, Albert és I. Ulászló további adományokat biztosítottak itt részükre. Mátyás még azt a nyolc épületet magába foglaló jobbágytelket is a diósgyőri pálosoknak adta, amit a király szálláshelyéül jelöltek ki, ha a településen tartózkodna. Ebben a korban Hejőcsaba birtokosai között a diósgyőri pálosokon kívül megtaláljuk még Mindszent község egyházát, valamint a Gimesi Forgách családot - melynek Albert nevű őse a maga részét zálogba adta Torna megyei