Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

röl tárgyaltak az újdiósgyőri kolónia vezetői, de a különválási törekvést most is leállították. 1903-ban a Vasgyár, Ujdiosgyőr, Újtelep, Pocogó és Nyirjes telepek lakosai közös gyűlésen fejezték ki akaratukat Diósgyőrtől való elszakadásuk érdekében. A külön település megalakítása mellett nemcsak a különálló infrastrukturális hálózat megléte szólt, hanem az is, hogy a Diósgyőri községi elöljáróságnak a székhelye messze, több mint 4 kilométerre volt a kolóniától és a környékbeli telepektől. Ez az elszakadási kísérlet sem vezetett eredményre, mint ahogy az 1910-ben fellángolt újabb törekvés sem. 1910 után a kérdés végleg lekerült a napirendről. A kolónia így Diósgyőr szerves részeként 1945-ben kapcsolódott közigazgatásilag Miskolchoz. Mindszent Mindszent község a mai Miskolcot alkotó egykori különálló települések között a legrövidebb önálló élettel rendelkezett. A község egykori területe a 13. század elején létesült tapolcai bencés apátságnak volt - több más adománnyal és szerzeménnyel együtt - a birtoka. Itt 10 hold, kb. két jobbágyteleknek megfelelő nagyságú területtel rendelkezett az apátság, ahová az itt lakókkal és az apátságnak szolgálni tartozó népességgel, valamint a reformáció idején a 16. században Miskolcról kitelepült néhány családdal együtt Mindszent néven önálló települést szerveztek. Miskolctól való elszakadásukban szerepet játszott az ellenreformáció is. Miskolc város tanácsa 1724. február 20-án tudomásul is vette a külön életet élni akaró település kívánságát, s ettől kezdve Mindszentet úgy kezelte, mint bármely más környékbeli községet. A mindössze két utcából álló község lakossága főként zsellérekből állt. A település 1724-től 1880-ig, tehát 156 évig élte Miskolctól közigazgatásilag független életét. 1879-ben a mindszentiek tiltakozása ellenére a belügyminiszter megszüntette Mindszent önállóságát. A Miskolchoz való csatolás indoka az volt, hogy a város ekkorra már körbeépítette a községet, településszerkezeti értelemben „bekebelezte". A határozat végrehajtására 1880. január 3-án került sor, amikortól „...a házak számai a miskolciakétól egy „m" betű által fognak megkülönböztetni és a városunk részére alkotott szabályok ezután a mindszentiekre is vonatkoznak". Ezzel a közigazgatási összevonással ért véget Mindszent község rövid élete, aminek mára már csak szórványos emlékei maradtak. Az egykori településen ma is álló mindszenti templom, a mindszenti parókia és a mindszenti temető elnevezések őrzik e település emlékét.