Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

munkái. A szálló parkjának részére az erdőkincstár 2000 hold erdőt engedett át. A Palotaszálló mögött többszintes függőkerteket alakítottak ki, ahol a Szinva 20 méter magasból lezúduló vízesése is látható. Az idelátogatót a Palotaszálló pompája mellett az Anna- és a Szent István-cseppkőbarlang páratlan szépsége, a Hámori-tó és a környező bükki táj vadregénye is rabul ejtheti. A Palotaszálló 1945 után szanatóriumként működött 1990-ig. A rendszerváltás után ismét szállodaként funkcionál. Hámor „A falun belül, hol hámor van, egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen meredek kősziklák közé szorul, meredek vad kősziklák közé s az út fölfelé tart, kanyargósán a Szinyva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl..." - írta Petőfi Sándor. Valamikor Hámor területejelentős hely volt. A környéken található barlangok - Szeleta-, Büdöspest-, Kecskelyuk-barlang - régészeti leletei őskori ember nyomait őrzik. A barlangok régészeti feltárása Herman Ottó munkásságának köszönhető. Hámor község viszonylag új keletű, 18. században létrejött település. Létét a diósgyőri koronauradalomnak és Fazola Henrik vasgyárának köszönheti. A Szinva és a Garadna-patak völgyében Fazola vashámort épített, távolabb pedig üveghuták keletkeztek a Márkus-völgyben és környékén. A vasgyártás beindítása érdekében az uradalom - főleg szlovák - mestereket telepített a gyár közvetlen közelébe. Ettől kezdődően számíthatjuk a település történetét. A vashámorok és huták építése nem változtatta meg a vidéket, de a hámor körül telep keletkezett és ebből alakult ki Hámor község. A vasolvasztóval a Garadna patak völgyében is keletkezett egy telep, ami Felsőhámor lett, vagy más néven Ómassa. Amikor a diósgyőri koronauradalom megszűnt, a birtok, melyen Hámor feküdt, az erdőigazgatóság tulajdonába került. 1868 után pedig a vasgyártás is véget ért itt. Hámor község környékének szépségeit - amiről már Petőfi is írt - azonban a 19. század végén, 20. század elején felfedezték a természetjárók és Diósgyőr, Miskolc tehetősebb polgárai is villákat, nyaralókat építettek ezen a csendes szép helyen. Az idegenforgalom ugrásszerű növekedése Hámor község északi részén - Lillafüreden - a Palotaszálló elkészülte után csak fokozódott. Hámor község lakott helyei Jávorkút, Lillafüred, Ómassa, Újmassa. Hámor községet 1950-ben egyesítették Miskolccal.