Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A mai Miskolcot alkotó települések

A 20. század első felében, a községben orvos nem dolgozott, viszont két szülésznő is élt a településen. Elemi iskolája 2 tanerős római katolikus iskola volt. Iparát a község mellett található kőbánya jelentette, mely a diósgyőri magyar királyi vas- és acélgyárak tulajdonát képezte. A település 1982-ben közigazgatásilag Miskolc része lett. Lillafüred Hámor, Lillafüred és környékének felfedezése az idegenforgalom és turizmus fellendülésével, a 19. század végén, 20. század elején kezdődött. Ekkor már ezen a területen nem folyt vasgyártás. A természeti szépségek és a jó levegő számos utazót, költőt, írót, politikust vonzott erre a tájra és egyre ismertebb és kedveltebb célpontja lett a belföldi turizmusnak. Az első átfogó leírás, „környezeti ismertetés" 1898-ban íródott e különleges bükki tájról, mely ismertségét még tovább növelte. Nem csoda, hogy az 1900-as évek legelején már Hámor nyugati részét nyaralóteleppé alakították át. A nyaralótelep, vagy villatelep ekkor 38 db parcellát jelentett, s a vásárlóknak kötelezettséget kellett vállalniuk arra, hogy egy éven belül felépíttetik üdülőjüket. A diósgyőri fürdőtől pedig a nyaralótelepig turistaút kiépítését kezdték el. Az akkori parcellavásárlók között találhattuk Herman Ottót is, a híres polihisztort. Az általa épített üdülő ma a Herman Ottó Emlékház. A lillafüredi Palotaszálló helyén is épült korábban egy üdülő-villa, a Lilla Szálloda. Fénykorát a 20. század első két évtizedében élte, tulajdonosai, bérlői folyamatosan változtak, de a szálloda mindig a legelőkelőbb szolgáltatást nyújtotta. A kiépült, villákból, üdülőkből álló telep neve a Vay családhoz kötődik. Vay Béla, aki ekkor Borsod megye főispánja volt és a hámori nyaralótelepen is nyaralótulajdonos, leánya Vay Lilla után a telep a Lillafüred elnevezést kapta. 1892-től a területnek ez lett az elnevezése. Lillafüred idegenforgalmi értékét ugrásszerűen növelte a magyar államkincstár által finanszírozott hatalmas beruházás, mely egy korszerű luxusszálló megépítését tűzte ki célul. 1927-től 1929-ig folyt a Palotaszálló építése, s a szálló már megnyitását követően az egyik legkedveltebb nyaralóhelylyé tette Lillafüredet. A gazdagabb társadalmi rétegek üdülési célpontja lett a Palotaszálló. Nem csoda, hogy az 1930-as években, nem titkolt reklámozási célból a Meseautó című filmet is itt forgatták. Az eredetileg 200 szobásra tervezett szálló csak 136 kiadó szobára készült el. A földszinten az óriási hall és ebédlőtermek, a dohányzó és szalonok pazar berendezésükkel várták és ma is várják a vendégeket. A Hunyadi étterem festett üvegablakai Helbing Ferenc