Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

1939 szeptemberétől, a második, világháború első időszakában, a város iparán keresztül - a hadi konjunktúra hatására - átmenetileg csökkent a munkanélküliség, javultak az életkörülmények. Ebbe a társadalmi képbe „robbant" bele a lengyel menekültek hada. 1939 őszétől a német-lengyel háború idején kb. 30-35 000 lengyel katona és polgári személy vonult át a megyén illetve Miskolcon, az első világháború után először idézve fel a háború szörnyűségeit. 1941. július 30-án Fekete Bertalan a város polgármestere a törvényhatóság előtt bejelentette Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen. Ezt az évet még terhelte a harmadik zsidótörvény életbeléptetése is (1941/15. tc), amely Miskolc lakosságának közel 1/5-ét érintette. A tömeges katonai behívások főleg 1942 tavaszát jellemezték, hiszen a miskolciak és a környékbeli települések lakói a VII. hadtest kötelékébe tartoztak. Őket 1942-ben vezényelték ki a keleti hadszíntérre (a hadtest veszteségét 1945ben 4 000 főre becsülték). A VII. hadtest a második magyar hadsereg részeként a Don-kanyarban morzsolódott fel, miközben 1942-ben és főleg 1943ban a béke-tüntetések és a háborúellenes mozgalmak váltak jellemzővé, Diósgyőr szerepének és a gyári munkásság békevágyának hangsúlyozásával. A béketüntetések közepette is megdöbbentő volt 1944. március 19-én Miskolc német megszállása. Az első alakulatok este 11 óra tájban érkeztek, s parancsnokságukat a Fráter György (ma Földes Ferenc) Gimnáziumban és a Soltész Nagy Kálmán utcai szakközépiskolában (ma Andrássy Gyula Műszaki Középiskola) alakították ki. A háború 1944 nyarán érte el a keleti országrészt majd június 2-án Miskolcot rendkívül súlyos bombatámadás pusztította. A Tiszai pályaudvar és a Búza tér közötti sávban 160 lakóház és középület megsemmisült, 600 pedig megrongálódott. 206 halálos áldozatot és 420 sebesültet követelt a több hullámban történő bombázás, amelyben olasz támaszpontról indítva, közel 100 repülőgép vett részt. A bombázásokkal csaknem egyidőben történt a megyebeli és a miskolci zsidóság gettósítása, majd a diósgyőri téglagyárból az auschwitzi haláltáborba indítása. 1944. június 12-15. között három vasúti szerelvénnyel 15 464 ember hurcoltak el Miskolcról. Miskolc és környéke 1944. november elejétől vált hadműveleti területté, s a kiürítés (különböző intézmények elköltöztetése) november 9-én kezdődött el. A várost védő német egységek bekerítésének veszélye Szikszó és Megyaszó elfoglalása után november 29—30-tól vetődött fel. Ezt elkerülendő a magyar csendőrség és a német csapatok alakulatai december 2-án éjszaka elhagyták a várost, s 3-án hajnalban megjelentek az első szovjet alakulatok ka-