Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

Sokszínűvé vált Miskolc vallási összetettsége, hitélete és ennek megfelelően az egyházi intézmények rendszere is (templomok, iskolák, ispotályok, más közösségi létesítmények). A hitéletet római és görög katolikusok, reformátusok, evangélikusok, ortodoxok, majd zsidók tették színessé. Mindegyik felekezet létrehozta a maga történelmi értékű építészeti alkotásait és maradandó nyomot hagyott a város kultúrájában. A 18. század a vallási és nemzetiségi tolerancia kiteljesedésével, a mezővárosi lakosság polgárosodásával, a város építészeti képének átalakulásával zárul. Az Avas tetőről lenézve napjainkban is tájékozódási pontokat jelentő templomainkat, egyes műemlék épületeinket ekkor emelték. Tanulságos lehet felidéznünk Benkő Sámuel orvostudósnak ebben az időben keletkezett, a miskolci polgárokról szóló leírását: „...itt még megvan a szegénység és takarékosság tisztelete és nem költözött be a kapzsiság és a fényűzés. Néhányszor megpróbálkoztak ugyan azzal, hogy öltözködésükben, táplálkozásukban, szórakozásukban, külföldi ékszerekkel behozzák a fényűzést, az élvezethajhászást, a kicsapongást, de kinevették és nem utánozták őket. Bárkit szívesen fogadnak be. Ha valaki a másikat lekötelezni igyekszik magának, gyakran rendez neki lakomát és felvidítja őt, kevesebben élnek vissza az étellel, mint az itallal, a bor olcsósága ugyanis tönkreteszi őket." A szőlőműveléshez és borkészítéshez kötődő mesterségek, a borkereskedelem sok száz ember megélhetését jelentette a 19. század végéig, amikor is a filoxéra (szőlőn élősködő rovarfaj kártevése) szinte nyomtalanul eltüntette ezt a kultúrát. Miskolc a 19. században A „mozgalmasnak" nevezett 18. század után a következő időszakot a „rohamos" jelzővel illethetjük. A 19. század nagy erejű fejlődést, átalakulást hoz az emberi és a városi, az egyéni és a közösségi élet minden területén. A felvilágosodás eszméinek terjesztésében a helyi ún. „Major utcai tudóstársaság" és a szabadkőműves páholy töltött be fontos szerepet. A reformtörekvések sikerre vitelében a Kun Miklós főbíró, Palóczy László és Szemere Bertalan vezette radikális köznemesség járt élen. A politikai törekvések szorosan összekapcsolódtak a közösségi élet fórumainak megteremtésével. Nemzeti Casinót hoztak létre, és 1842-ben megjelent az első közérdekű híreket tartalmazó Miskolczi Értesítő című újság. A lapot Miskolcon nyomtatták, mivel egy 1792-ben indult kezdeményezés után 1812-től nyomda működött a városban. Szigethy Mihály tipográfus (nyomdász) mester műhelyében készül-