Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

A népvándorlás első hullámának idején a római légiók elfoglalták a Dunántúlt, a Sajó völgyébe nyugatról germán, keletről szarmata népcsoportok érkeztek. A germán kvádok emlékeit a belvárosban, az Erzsébet téren és a Sötétkapu környékén tárták fel. A népvándorlás második hullámából az avar leletek említésre méltóak. Az avarok - leigázva a szláv törzseket - a 7-8. században özönlötték el hazánk területét. Miskolc határában az avar temetőkből számos réz-, bronz ékszer, vaseszköz, lószerszám maradt ránk. Nevezetesek a Vezér utcából való aranyozott övveretek és az Alsózsolcáról feltárt sírleletek. A honfoglalás kora Honfoglaló elődeink végérvényesen 895-ben, a népvándorlás második hullámával kerültek a Kárpát-, Közép-Duna-medencébe. A megye területéből a honfoglalók a síksági jellegű részeket szállták meg először. Az itt feltárt temetők egy fejedelmi szálláshely létezését mutatják. Miskolc környékén pedig köznépi jellegű temetőkre bukkantak. Környékünkön négy honfoglalás kori, illetve 10-11. századi lelőhelyet ismerünk. A leggazdagabb temetőt Miskolc és Szirmabesenyő határában az 1950-es években Megay Géza tárta fel, a Repülőtéren. A leletanyag ékszereket, ruhadíszeket, karpereceket, fegyverzetet, lószerszámot, nyílhegyeket, használati eszközöket tartalmazott. Kiemelendő az emlékek közül az az ereklyetartó mellkereszt, ami a kereszténység felvételének fontos bizonyítéka. A város középpontjában all. századnál régebbi, honfoglalás kori régészeti emlékeket nem lehet kimutatni. A honfoglaló magyarság kevert őslakosságot talált a mai város területén. Az őslakosok telepei a Sötétkapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemváron állottak. Miskolc és Diósgyőr a középkorban Történetírásunk atyja, III. Béla király névtelen jegyzője, Anonymus, a magyarok tetteiről szóló munkájában már név szerint említi Miskolcot és Diósgyőrt. (A város magja tehát ezer esztendős település.) A krónikából kitűnik, hogy Miskolc és környékének meghódítása a honfoglalás első szakaszában zajlott le és ezt az előhadat képező kabarok szállták meg. Miskolc helyének és Diósgyőrnek a meghódítását így idézi a krónikaíró: „...a vezér Böngérnek, Bors atyjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó vizéig, melyet most Miskoucnak hívnak és adott neki egy várat, melyet Győrnek (Geuru) neveznek." Bors vezér leszármazottainak egyik ága, az előkelő Miskóc nemzetség szállásterületének központja volt Miskolc első települése.