Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc város önkormányzata

lényegi demokratizálódásról nem beszélhetünk. A tanácstagokból álló városi tanács elnököt, illetve a határozatok életbe léptetésére végrehajtó bizottságot választott. A tanácsok ügyosztályai, szakapparátusa jelentós részben a korábbi önkormányzat szakhivatalainak átvételével jöttek létre. Az 1970-es évektől működésük egyre sokszínűbbé, a lakosság ügyeinek intézésre egyre inkább alkalmasabbá vált. A tanácsrendszer létrejöttével értelemszerűen megszűnt a „törvényhatósági jog" megjelölés is, Miskolc egyike az ország öt megyei jogú városának. Kezdetben a megyei jogú városokban (így Miskolcon is) városrészenként kerületi tanácsok is működtek, ezeket 1971-ben szüntették meg, feladataikat a városi tanácsok, illetve azok szakhivatalai vették át. Nem véletlen, hogy az 1956-os forradalmat megelőző hónapokban Miskolc Város Tanácsa (élén Szinvavölgyi József tanácselnökkel) partnere lett a szocialista rendszer demokratikus irányú reformját szorgalmazó politikai csoportoknak. A forradalom idején Miskolcon is létrejött az önkormányzat feladatainak ellátására egy rövid életű Nemzeti Bizottság, mely (a szintén a spontán demokráciát megtestesítő munkástanácsokkal együtt) remekül együtt tudott működni a korábbi városi tanáccsal, utóbbi megszüntetése nem is került komolyabban szóba. A forradalom leverése után éppen ezért a városi tanács újjászervezése rendkívül elhúzódott, lényegében csak az 1958-as, majd az 1963-as tanácsválasztásokra sikerült stabilizálnia a Kádár-rendszernek a helyi hatalmi szerveket. Az 1960-as évek második felétől a rendszemek politikai szempontból is érdekében állt a tanácsok munkájának demokratikusabbá tétele, így egyre több jogkört ruháztak ezekre a szervekre, egyre inkább megbíztak a tehetséges, a lakosság számára elfogadható tanácsi szakemberek alkalmazásában. Felértékelődött például a tanácstagok beszámolási kötelezettsége, lakossági fogadóórái, melyek rendszerint panasznapokként működtek, de hozzájárultak a tényleges igények megismeréséhez. (Az 1960-as évek elején a megyében a tanácstagok 50-60%-a tartotta meg fogadóóráját, annyira nem érezték jelentőségét.) Az 1989. évi rendszerváltást megelőzően a városi tanács sokat tett a lakosság igényeinek megfelelő ügyintézés kialakításáért, a 200 ezres nagyváros fejlesztési terveinek megvalósításáért. Az önkormányzatiság lényege Mielőtt részletesebben ismertetnénk lakóhelyünk önkormányzatának felépítését és működését, néhány szót kell szólni általában az önkormányzatok működéséről Magyarországon. 1990-ben, már az első demokratikusan választott országgyűlés fogadta el (az azóta többször módosított, illetve kiegé-