Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)
Miskolc természetföldrajzi jellemzői
A legalacsonyabb táj Szirmabesenyő és Kistokaj között húzódik, ez a Sajó part. A legmagasabb pontja sem éri el a 120 métert. Nagyalföldünk északi nyúlványának is tekinthetjük. A Sajó árok sem egyik pillanatról a másikra keletkezett. Az itt található kőzetek a negyedidőszak elején képződtek, anyagukat a folyók és a szél szállította ide. A Miskolctól délre eső része az idősebb, a várostól északra lévő rész fiatalabb. A folyót szép kifejlődésű teraszok kísérik, sokfelé elhagyott medreket fedezhetünk fel, a medrek között pedig folyóhátakat. Az árvízszintből kiemelkedő folyóhátakon és teraszokon az újkőkortól kezdve nagy a népsűrűség. A folyószabályozás lehetővé tette korábbi árterek hasznosítását, például a beépítését. Miskolc éghajlata Városunk területe körülbelül 84 km 2 , (összehasonlításként: a Monacói hercegség területe 1,95 km") nyugat-keleti hosszúsága 27,5 km, észak-déli szélessége 10 km. Ezen az alig több mint 8 km -es területen kétféle éghajlati terület különböztethető meg, más a síkságon és a hegyen és hegylábfelszínen. Éghajlati szempontból Miskolc éghajlati adottságai az országos átlagoktól alig térnek el. Az ország átlagos évi középhőmérséklete 10 °C, Miskolcon ez az érték 9,7° C. De érdemes megemlíteni, hogy nyugaton 8 °C, keleten 9,5 °C. (A levegő hőmérséklete a beépített területeken a legmagasabb és nem a város peremén!) Jelentős eltérést tapasztalunk a hőmérséklet nyugat-keleti különbsége mellett a téli és nyári napok számának alakulásában. Téli napról akkor beszélünk, ha a levegő hőmérsékletének legmagasabb napi értéke 0° C alatt marad, vagy éppen eléri azt. A téli napok száma nyugaton 60 fölötti, keleten 35-40 közötti. Nyári napról akkor beszélünk, ha a levegő hőmérsékletének legmagasabb értéke eléri, vagy meghaladja a 25 °C-t. A Bükkben a nyári napok száma alig 40, míg a Sajó partján 75-80 is lehet. Az éghajlat másik fontos jellemzője a csapadék mennyisége. Miskolcon az évi csapadék átlag 576 mm. Az évi csapadékmennyiség a Bükkben 700750 mm, a keleti területeken 500-550 mm. Az éghajlat gyakori változást mutatott térségünkben. Általános tendenciaként azt állapíthatjuk meg, hogy a földtörténetben visszafelé haladva, a klíma egyre melegedett. Miskolc vízrajza A domborzati viszonyok, a kőzet anyaga, az éghajlat és még sok más, később említésre kerülő tényező alakítja ki egy terület vízrajzát.
