Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc természetföldrajzi jellemzői

vizet elvezették a Sárkányfejes dögönyözőhöz, ahol ma már vastag, hófehér színű cseppkőbevonat alakult ki. A cseppkő képződése általában nagyon lassú és érzékeny folyamat, az aggteleki Baradla-barlangban 1 mm cseppkő képződéséhez 15 év szükséges. Az érzékenységet mutatja, hogy a turisták által megsimogatott cseppkövek képződése leáll. A bükki Nagy-fennsík egyedülálló képződmény. A felszín valószínűleg tönkösödéssel képződött. Az igazi különlegessége az, hogy ez a folyamat trópusi-szubtrópusi éghajlaton, tehát a mainál melegebb és csapadékosabb körülmények között ment végbe. A Bükktől keletre egy két részből álló, ugyancsak törésvonalakkal határolt hegylábfelszín nyújtózkodik észak-déli irányban Varbó és Sajóbábony, illetve Mályi Kisgyőr között. A hosszanti vonalában kettétört pediment nyugati fele magasabb, a keleti alacsonyabb. A terület harmadidőszaki tengeri és szárazföldi üledékes, és vulkáni kőzetekből áll. Átlagos tengerszint feletti magassága 200-400 méter. Völgy- és vízhálózata a jégkorszakban alakult ki. Legfőbb formakincse a törésvonal elhelyezkedését követő hosszanti völgy, és a hosszanti völggyel szöget bezáró keresztirányú völgyek. A nagyobb keresztirányú völgyek határolják az Akasztó-bérc, a Bábonyi-bérc, a Bodótető nevű hátakat. A hosszanti völgy kialakulásában fontos szerepet kapott a már korábban is említett törésvonal. A keresztirányú völgyek kialakulásában a vízfolyások bevágó (eróziós) tevékenységének és a deráziónak vagyis, az aprózódással keletkező kőzettörmelék lejtőirányú mozgásának volt jelentősége. A terület ásványkincsekben gazdag, ezek kitermelése adta jelentőségét a hegylábnak. A pediment keleti, alacsonyabb egysége a Sajó folyó kavicsos, homokos hordalékát is a hátára vette. A Sajó ma mégsem itt folyik, hanem az úgynevezett Sajó árokban, a hegylábfelszíntől keletre. A térség lejtése a nyugati területek emelkedése miatt folyamatosan nőtt. Amikor a bükki patakok, elsősorban a Szinva elérte a Sajót, folyásuk lelassult, hordalékukból legyező alakú hordalékkúpot emeltek. Az egyre gyarapodó hordalékkúp nyomta kelet felé a Sajót. A város nyugati pereme felkapaszkodik a Bükkbe, a miskolciak hegye mégis az Avas. Alig emelkedik az alföld szintjét jelző 200 méteres magasság felé. A várostérkép szerint 236 méter magas. Relatív magassága 116 méter, amit a város legalacsonyabb pontjához viszonyítunk. A hegy legmagasabb pontja északon van, itt a legmeredekebb is a Papszer irányába. Nyugat felé alacsonyabb, de itt is meredek lejtő határolja a Mendikás és a Ruzsinszőlő irányába, kelet felé pedig lépcsősen ereszkedik a Sajó irányába (Görgey utca,