Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc természetföldrajzi jellemzői

A miskolci Bükk másik szép és különleges formakincsét a barlangok csoportja alkotja. A legismertebb barlangok az István-barlang, a Kecskelyuk, a Szeleta-barlang, a lillafüredi Forrás-mésztufabarlang (szokás Annaés Petőfi-barlangnak is nevezni), és a miskolctapolcai tavasbarlang. Ezek a karsztüregek alkalmi szálláshelyül szolgáltak az itt letelepedni vágyóknak. A Bükk barlangjainak kutatása, feltárása alig 100 éve indult el. Felfedezésük Kadic Ottokár munkásságával vette kezdetét. A Bükkben legalább 500 barlangot tartunk számon. A leghíresebb karsztos üreg a Szeleta-barlang, melyben nagy mennyiségű és különleges őskori leletanyagot találtak. A bükki barlangok közül az elsők között nyitották meg a turisták előtt a lillafüredi István-barlangot. Eredeti neve „Kutya-barlang" volt, amit úgy kapott, hogy a barlang mai bejárata fölötti Kálvária-kápolna feletti üregbe beleesett egy kutya. A helybéliek napokig hallották a szerencsétlenül járt kutya ugatását, végül két vállalkozó kedvű, merész és kutyabarát fiatalember utána ment és kihozta. 1913-ban kezdte meg a barlang feltárását Kadic Ottokár, és 1931-ben átadták a nagyközönségnek. A Kadic feltárta üreg nem a teljes barlangi járat. Ezt bizonyítja az 1958-as vízbetörés a folyosó végén. A barlangban különleges formákat láthatunk. Érdekes forma a mamut-fogsor, az Orgona nevű cseppkőcsoport. Itt él Meseországban Jancsi és Juliska, a Fülesbagoly, a Mesekastély, és itt látható Mátyás király lovas szobra. A Megfagyott vízesést Őserdő követi. A föld alatt van egy mozdulatlan vizű kis tó is. A látványos barlang a karsztosodásra hajlamos, középidei triász mészkőben képződött, a benne folyó búvópatak eróziós munkája és a cseppkőképződés nyomán. Az István-barlang nemcsak szépségéről híres. A tudomány negatív példaként tekint hasznosítására. A reflektorok fénye és melege elegendő volt a sziklák kivirágzására. A zöld növényzetet a sziklafalak rendszeres takarításával és a szakaszos világítás kiépítésével tartják távol a barlangtól. A Kecske-lyuk Aligha akadhat olyan miskolci gyerek, aki a kirándulások során még nem látogatta meg ezt a barlangot. 1906-ban Kadic Ottokár kezdte meg a barlang régészeti feltárását. 1926-ban a biológusok találtak itt egy vak bogarat, (Duvalites gebhardit).