Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

kivándorolt, így ma már csak kevesen látogatják a Kazinczy utcai zsinagóga impozáns épületében, illetve a mögötte lévő udvarban tartott istentisztelete­ket. Miskolc felekezeti sokszínűségéhez hozzájárulnak a történelmi eredetű, illetve az 1990-es rendszerváltás után gyarapodásnak indult kisegyházak közösségei is. (A baptistáknak a belváros mellett Diósgyőrben és Szirmán működik imaháza, és érdemes megemlíteni az adventisták, metodisták, pünkösdisták, jehovisták imaházait is.) A vasi templom A miskolci avasi református templom Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb középkori eredetű temploma, mely a város közepén emelkedő Avas hegy északi oldalára épült. Az első templomot még a 13. században építették át az internacionális gótika stíluselemei alapján. Legszebb részletei az óriási csúcsíves ablakok, melyek a hegy felől világítják meg a templom­belsőt. A gótikus templom egykor legszebb építészeti dísze, a torony már évszá­zadok óta nem látható, azt az 1544-es török támadás elpusztította. A város lakói - akik éppen ebben az időben lettek az új vallási irányzat, a reformáció követői - azonban nyomban új harangtornyot építettek, igaz, nem a régi gótikus mestermű helyére, hanem a templom mellé. A toronyban már a 17. században óra működött, melyet az 1920-as évek óta harangjáték kísér. Mind a torony tömör, erődszerü sziluettjével, mind a harangjáték a város jelképe lett. A templom melletti középkori eredetű temető régi sírkövei és kriptái a város múltjának fontos emlékei. A templomba három csúcsíves bejárat vezet, az egyik a hajdani torony alatt. Az építmény belseje többet változott az évszázadok alatt, mint külső falai, hiszen az 1544-es égés során fedele megsemmisült, gótikus hálómeny­nyezete beszakadt. Azóta fával fedett síkmennyezete van, a legutóbbi fabo­rítást a 18. század végén helyezték el. A legnagyobb változást a reformáció 16. századi térhódítása hozta a templombelső berendezésén, hiszen az egy­kori oltárok helyett az egyetlen dísz a 17. század közepén készült faragott szószék lett. A 16-17. században keleti szőnyegek díszítették a templomot, ezekkel borították a középre helyezett úrasztalát. A középkori templom egykori gótikus szentségházát az 1970-es években elkezdődött műemléki feltárás során találták meg. Középkori eredetű a templom legértékesebb műkincse, a fából faragott és intarziás reneszánsz stallum, díszes pad, amely korábban valószínűleg a diósgyőri királyi vár ká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom