Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

Miskolc szellemi élete és kultúrája Miskolc, az „iskolaváros" Az iskola ereje sokoldalú, döntő szerepet játszhat egy-egy település fejlődésében, fejlesztésében is. Ahol iskola van, ott kultúra van, szakember van, odatelepül az ipar, kereskedelem, egymástól felvirágzik az élet. Iskolavárossá válni mindig rangot és biztos jövőt jelent. Miskolc ma büszkén vállalja az iskolaváros szerepét, de ennek kialakítása hosszú századokra nyúlik vissza. Korábban nem tartozott a számon tartott nagy múltú iskolavárosok közé. Az első okleveles adat 1453-ból való, amelyben szerepel Mihály iskolarektor ,,scola"-ja, mely inkább még plébániai iskolának számított. Arról is van adat, hogy az Avas alján (ma a Herman Ottó Múzeum I. sz. épületében) már a 15. századtól működött alapfokú (triviális) iskola. Feltehetően ebből alakították ki a magasabb műveltséget közvetítő iskolát, miután a reformáció Miskolcot is meghódította. így lett az Avas alján álló régi triviális iskola épülete a reformátusoké. Az iskola rövidesen kiemelkedett a környék latin iskolái közül. Az 1648ban Sárospatakon tartott egyházi rész-zsinat már nagyobb tanulóifjúsággal rendelkező iskolaként említette. A miskolci határozatokból kitűnik, hogy a tanulók közök voltak ábécédáriusok (kezdőelemisták), elementáriusok (nem kezdő elemisták), coniugisták (latint tanuló alsósdiák), grammatisták (latin nyelvet tanuló, de nem kezdő diák), szintaxisták (a latin nyelv ismeretében már járatosabb diák), poéták (felsőbb humanisztikai tanulmányokat folytató diák), logicusok (szövegszerkesztést, filozófiát tanuló diák). A miskolci iskola a sárospataki kollégium hatása alatt állt. Tantervére, berendezésére, tanári és tanulói iskolai viszonyára nézve ezt az iskolát tekintette példának, de annak sem filiája, sem partikulája nem volt. A 17. század második felében súlyos megpróbáltatásokat kellett elviselnie a városnak és az iskolának. Éreztette hatását az ellenreformáció, 1682ben a török, 1685-ben a császári seregek vonultak át a városon, 1691-ben pedig árvíz pusztított. 1706-ban Rabutin császári generális tört a városra. A tűzvészben az iskola elvesztette könyvtárát, levéltárát. így az első két évszázadának története hiányos. A tanintézet legrégibb okmánya a Kemleki Gergely rektor által 1708-ban megszerkesztett iskolai törvénykönyv, a Liber legum scholae Miskolczinae.