Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Nevezetes miskolciak

feldolgozásai ma is forrásértéküek. A tudós múzeum igazgatót a mindszenti evangélikus temetőben temették, síremléke ott található. Nevét és emlékét a tudománytörténet, itt Miskolcon pedig utcanév is őrzi. Marjalaki Kiss Lajos (1887-1972) Önéletrajzában a következőket írta magáról: „Születtem 1887. december 18-án Kisújszálláson (Jász-Nagykun-Szolnok megyében). Édesapám földműves volt, 9 gyermek közül csak én, az elsőszülött tanultam ki. Eleinte abba az épületbe jártam, amelyikben 1883-1884-ben Arany János tanított, a helyi gimnáziumban Móricz Zsigmond tanulótársa voltam. Majd a debreceni öreg kollégiumban tanultam 4 évig. 1910-ben Budapestre főiskolára mentem. 1913-1918 között Abrudbányán polgári iskolai tanárként működtem. Onnan 1919. január 30-án Miskolcra kerültem a II. számú Polgári Fiúiskolába. 1950. január 1-től nyugdíjba vagyok." A várostörténet-írás kiemelkedő egyénisége az ezt követő 22 évről nem írt, helyette munkái, tanulmányai beszélnek. Marjalaki Kiss Lajos több, mint fél évszázadot dolgozott a városban és a városért. Az általa írt és a róla szóló publikációk száma megközelíti a két és fél százat. Kutatásai középpontjában főleg a 18. század városfejlődése állt, ennek kapcsán dolgozta fel Miskolc középkori építményeit, a főutca és a belváros mellékutcáinak történetét. Érdeklődése kiterjedt az irodalomtörténet és a képzőművészet területére is, de a néprajzkutató sem kerülheti meg azokat a jegyzeteit, amelyek már túlmutatnak a visszaemlékezés határán. A megyének alig van olyan tájegysége, fontosabb települése, ahol ne járt volna. Nyékládházán régészeti ásatásokat vezetett, s néprajzi gyűjtései összegezéseként megírta a Sajó népies halászatát. Tudományos kapcsolata kiterjedt volt, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, László Gyula, Germanus Gyula, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Bátky Zsigmond, Györffy István kéziratai, levelezései megtalálhatók hagyatékában. Egykori pincéje falán (Nagy-Avas Közép-sor 648. szám) tábla hirdette: „Itt volt utoljára gondtalan és boldog Móra Ferenc / 1933. május 16-án." Kérdések, feladatok 1. Hogyan változtatnád meg Miskolc városképét? 2. Készíts beszámolót a város híres templomairól építészeti, művészettörténeti szempontok alapján! 3. Keresd fel az Almássy-kúriát, s gyűjts adatokat az itt működő intézményről! 4. Egészítsd ki a miskolci legendákat lakóhelyed történetének érdekességeivel! 5. Gyűjtsd össze a régmúlt elfeledett mesterségeit!