Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Nevezetes miskolciak

Szentpáli Istvánt polgármestereink között is a legjelesebbek közé sorolják. Ennek csak egyik oka, hogy az ő időszakában nyerte el Miskolc az önálló törvényhatósági jogot. A megváltozott jogállású várost nagy szakértelemmel és határozottsággal irányította. Amikor 1922-ben végleg távozott a polgármesteri székből, a város vagyona kétszer akkora volt, mint egy évtizeddel korábban. Munkájában olyan nagyszerű gondolkodók és képviselők segítették, mint kezdetben Horváth Lajos, a későbbiekben Bizony Akos. Minden méltatója egyetértett abban, hogy „nem volt miskolci születésű, de miskolcivá vált, jobban, nemesebben, mint a város bármelyik lokálpatriótája. Európer volt, sokat utazott és széles látókörű tudást szerzett. Úr volt a szó szoros értelmében, hozzáférhetetlen, jószívű, igazi atyja városának". Maradandó alkotásai, városi létesítményei között is említést érdemel, hogy megépült a Miskolc-Mezőcsát közötti vasútvonal, a Miskolc-Hejőcsaba és a Miskolc-Diósgyőr közötti villamosvonal. Megnyílt a Szent István utcai (mai új Zrínyi) és a Kun József utcai (mai Istvánffy Gyula) általános iskola, felépült a fiú felsőkereskedelmi (mai Berzeviczy) iskola, amelynek tanára is volt. Tapolca és a Martinteleppé fejlődő ún. Martin-tagbirtok megvásárlására is ekkor került sor. De második polgármestersége idején az utolsó háborús évek, forradalmak, megszállások, az inflációs idők megpróbáltatásai között is higgadtan, nagy biztonsággal irányította a várost. Leszih Andor (1880-1963) A tősgyökeres vasműves-ezermester miskolci család gyermeke a Papszer egyik, ma már nem létező házában született az avasi domboldalon. Iskolai tanulmányait Miskolcon kezdte, a Lévay József református gimnáziumban érettségizett. 1899-től az Első Magyar Biztosító Társaság ügynöke, de elkötelezettje a régiségek kutatásának és gyűjtésének. „Hivatásos" múzeumi tevékenysége 1915-ben kezdődött és 1950-ben fejeződött be. Eletében félszáz alkalommal vezetett régészeti ásatást, kutatást. A régészet mellett numizmatikai, képző- és iparművészeti, néprajzi és népművészeti, várostörténeti írásai, tanulmányai nagy számban jelentek meg a helyi lapokban, de országos szakfolyóiratokban is. Életrajzírója 1902-1961 között 338 írásáról, dolgozatának megjelenéséről adott számot. Kiemelkedő az 1929-ben megjelent, s Halmay Bélával (a későbbi polgármesterrel) közösen szerkesztett, mindmáig használatos Miskolc monográfiájuk. Leszih Andort 1918-tól egy életre szóló kapcsolat fűzte Móra Ferenchez és Móricz Zsigmondhoz. Herman Ottóval, Egressy Gáborról, Nagy János és Szemere Bertalan kapcsolatáról, Szendrey Jánosról. Lévay Józsefről, Budai Józsefről vagy Kühne Adolfról készített