Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Nevezetes miskolciak

Herman Ottó halálát. A tudós polihisztor szülőhelye a felvidéki Breznóbánya. Családja szász, cipszer eredetű volt, kamarai orvos édesapja még nevét Hermann-nak írta. A családi háttérnek köszönhetően Herman Ottó 12 éves koráig csak németül beszélt. Amikor apját Hámorba helyezték, és iskoláit Miskolcon folytatta, akkor tanulta meg a magyar nyelvet. Halálakor a város közgyűlésén Tarnay Gyula főispán ugyan „szépségesen gazdag beszédben" emlékezett a „hazai tudomány egyik legnagyobb büszkeségére, a magyar írásművészet ragyogó tollú művelőjére", de a temetésen a várost mégis csupán Szentpáli István képviselte, s a család is csak részvétlevelet kapott. Úgy tűnik, mintha elfeledkeztek volna arról a különleges egyéniségről, aki hoszszú-hosszú éveken keresztül kutatta és tárta fel Miskolc és a városkörnyék ősrégészeti, természettudományi és néprajzi vonatkozású ismereteit. A függetlenségi és 48-as eszméket képviselő politikus 1893-1896 között a város országgyűlési képviselője is volt. Részben ezért, részben családi kötődése miatt sokszor járt Miskolcon, de főleg „Peleházá"-nak nevezett kis villájában, Lillafüreden. A háborús körülmények miatt Budapesten temették el, s csak születésének 130. évfordulóján adatott meg neki az, amit szóban is megfogalmazott, de levélben is dokumentált, hogy „hazai" földben, a hámori temetőben nyugodhasson végérvényesen. Irodalmi munkásságát 1140 cikk, könyv, hírlapi közlemény dokumentálja. El kellett telni néhány évtizednek, hogy több könyv, újságcikk és méltatás szóljon róla, mint amennyit számos téma kapcsán ő írt. Miskolcon azóta múzeum, iskola, szobor, utcanév, Lillafüreden múzeum őrzi emlékét. A tudós halála után 21 év telt el, Lillafüreden lévő egykori háza pedig még mindig ugyanúgy állt, ahogy elhagyta. Az ingatlan ekkor Szőts (leszármazottai névhasználatában Szeőts) Béla erdőtanácsos és családja tulajdonában volt. A Szeőts családból került így a legtöbb anyag a múzeumba, másrészt - leszármazottak lévén - a legtöbbet tehették Herman Ottó emlékének méltó megőrzéséért. Az épület, amelyben 1889-1913 között élt és dolgozott 1964 nyarán vált olyan emlékházzá, amely valamennyi helyiségében Herman Ottóról szól. Tóth Pál (1843-1903) Szegénysorsú családban született, s egy emberöltőn át kötődött városához. Miskolcon végezte iskolai tanulmányait, s maradandó emlékként őrizte, hogy tanárai egyike Lévay József volt. 1863-ban Sárospatakra került, ahol teológiát és filozófiát tanult. A kor gyakorlata szerint nevelőtanári állást vál-