Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc természetföldrajzi jellemzői

Miskolc természetföldrajzi jellemzői Miskolc fekvése Ha Miskolcon tesszük fel azt a kérdést, hogy hol is vagyunk, akkor elmondhatjuk, hogy egy megyei jogú városban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén, az észak-magyarországi régió központjában. Ezek bizony mind jogi kategóriák. Ha földrajzi helyzetét szeretnénk megtudni, akkor elő kell venni a térképet, és máris láthatjuk, hogy körülbelül olyan távolságra vagyunk az Egyenlítőtől, mint a németországi München (északi szélesség 48° 5') és körülbelül olyan távolságra a greenwichi kezdő délkörtől, mint Afrika legdélibb pontja, az Agulhas-fok (keleti hosszúság 20° 46'). Nézzünk más viszonyítási pontokat is! Miskolcról körülbelül kétórányi utazással elérhető Budapest (180 km), Debrecen (100 km), vagy a szlovákiai Kosice-Kassa (90 km). A miskolci táj mesterségesen alakult ki, a város közigazgatási határai között. A miskolci közigazgatási terület Ómassától Zsolcáig, illetve Sajóbábonytól Mályiig húzódik. Városunk szépségét csodás fekvésének (is) köszönheti, itt a Sajó partján, a Bükk és a Nagyalföld találkozásánál. A legismertebb városrészek Lillafüred, Miskolc-Tapolca, a város hegye, az Avas, természeti adottságaiknak köszönhetik ismertségüket. Ezek a természeti adottságok ma is változnak, és ezek a változások, a nagyon távoli időben kezdődtek. Miskolc földjének őstörténete Ki gondolná, hogy évmilliókkal ezelőtt a Bükk egy hatalmas tenger fenekén várta sorsa változását. A földtörténeti középidőben Afrika és Európa között volt a Tethys-tenger, ennek medencéjében halmozódott fel a hegységet alkotó üledékes kőzetek hatalmas tömege. Ezek a kőzetek a mészkő, a dolomit,a pala,és a homokkő legalább 90 millió évesek. A középidő végén megkezdődött Afrika kőzetlemezének közeledése az európai kőzetlemezhez. A tenger szűkülő medencéjében lerakódott üledékrétegek a középidő végén, a Kréta időszakban felgyűrődtek, de a hegység emelkedése szakaszosan tovább folytatódott egészen napjainkig. így alakult ki az Eurázsiái-hegységrendszerhez tartozó Alpok és Kárpátok, mely utóbbinak a Bükk is részét képezi. Afrika partjai ma már messze vannak, és az európai tengerpartok is tá-